Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

évben megrendezte a városi tanács az Agria Játékszín előadásait, melyek nagy tömeget von­zottak. A rendezvénysorozathoz a múzeum nagyobb szabású kiállítások (Borics Pál Emlék­kiállítás; A bélapátfalvi keménycserép; Halicsi ikonok) rendezésével járult hozzá. Részt vet­tek a múzeumok a Képzőművészeti Világhét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplése, 60 éves a Csuvas Autonóm Szocialista Köztársaság ünnepsé­gei, Magyar Napok Przemysl-ben rendezvények megszervezésében. Az egri múzeum a Munkásmozgalmi Múzeummal együttműködve 1977-ben megszer­vezte a legújabbkori történészek konferenciáját Egerben, melynek programja, elvi megálla­pításai nagy hasznára lehetnek a megyében folyó ilyen jellegű muzeológiai és helytörténeti munkának. 1978. őszén az egri múzeum tevékenyen részt vett a megyei pártbizottság és ta­nács, valamint a megyei Kommunista Ifjúsági Szövetség és Hazafias Népfront által rendezett ünnepségeken a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának és az őszirózsás forradalomnak hatvanéves évfordulójára. A Parádfürdőn rendezett ünnepségen tudomá­nyos előadások hangzottak el, a múzeum képzőművészeti kiállítást mutatott be (Asszonyi Tamás művei) és gondoskodott a téma minél szélesebb körű megismertetéséről. Az eddig említettek mellett a múzeumok részt vettek néhány tudományos, művészeti és közművelődési rendezvény megszervezésében, illetve azoknak felelős szervezői voltak. Kö­zöttük első helyen kell megemlíteni a VI. Országos Akvarell Biennálét, ami a műfaj mindin­kább ismertté váló és rangos seregszemléje. A Biennale házigazdája Eger város Tanácsa, de a pályázat és zsűrizés, a kiállítás feladatai az egri múzeumra hárulnak. Jelentősnek tartjuk az egri múzeumban megyei szervezésben meghirdetett és lefolytatott múzeumpedagógiai tan­folyamot, amelyen mintegy tizenöt pedagógus vett részt azzal a céllal, hogy megismerve a múzeumi munkát, kidolgozza a múzeum közreműködésének módjait az általános és közép­iskolai oktatásban, nevelésben. Az egri múzeum munkatársai segítséget nyújtottak a KISZ­nek és a Népfrontnak az Országos Honismereti Diáknapok sikeres lebonyolításában, a Magyar Éremtára Társulat egri vándorgyűlésének programjában előadást és tárgy bemutatót tartottak. A megyei szervezet és ezen belül az egyes múzeumok társadalmi és hivatali kapcsolatai rendkívül sokrétűek, szerteágazóak. A köztudott politikai és szervezeti kapcsolatokon kívül (párt, tanács, népfront, tömegszervezetek) meg kell említenünk a Mátra-Eger-Nyugatbükki Intéző Bizottságot, amely húsz éves fennállása alatt a múzeumi munkát, a fejlesztést anyagi­lag és erkölcsileg értékes támogatásban részesítette. Utalnunk kell azokra az új szellemű kap­csolatokra, amelyeket az egyes múzeumok különböző termelő üzemekkel és oktatási intéz­ményekkel az utóbbi öt év során kiépítettek. Ez a kapcsolat nemcsak a múzeumok számára volt materiális és szellemi téren hasznos, hanem a partnerek számára is, így a szocialista bri­gád mozgalomnak, vagy általában a munkásművelődésnek és a közoktatásnak. Végezetül szólnunk kell még a múzeumok külföldi kapcsolatairól. Ezek is a legutóbbi években fejlődtek ki, némileg párhuzamosan a megye és a városi tanácsok kapcsolataival, beilleszkedve azok programjába. Ezek közé tartozik a Szovjetunió béli Csuvas Autonóm Szocialista Köztár­saság és fővárosa, Csebokszári, valamint a bulgáriai Targovistye megye és város közművelő­dési intézményeivel való kapcsolat. Önálló a lengyel Przemysl Vajdaság és város, a csehszlo­vákiai Roznava és Mihalovce város múzeumaival kialakított együttműködés. Központi szervek, azaz a Kulturális Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézete szervezésében és irányítása alatt jött létre az egri múzeum kapcsolata a kanadai illetékes szervekkel és az ottawai Nemzeti Múzeummal. A Heves megyei Múzeumi Szervezet 1977—1978. évi munkájáról és helyzetéről adott tájékoztatást azzal zárjuk le, hogy munkatársaink általában mindent megtettek az intéz­mény kulturális feladatainak ellátása érdekében. Remélhető, hogy a személyi és tárgyi felté­telek további javulása a jövőben újabb eredményekkel gazdagítja majd azt a szellemi tőkét, amit a magyar múzeumok képeznek a kultúra és művészet tartományaiban. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom