Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

a parádi Palóc-ház sem állhatott az érdeklődök rendelkezésére, mert 1977. tavaszán leégett és csak 1978. októberében lehetett újra megnyitni. A múzeumi kiállítással berendezett népi műemlékek között egyébként a parádinak volt a legnagyobb forgalma, évi tíz és tizennyolcezer között váltakozva. Hosszabb ideig zárva volt a bélapátfalvi mütörténeti kiállítás is a villany bevezetése és egyéb műszaki munkálatok miatt. A hevesi kiállítóhelyet 1977. tavaszán nyitottuk meg új rendezésben és installációval, a noszvaji Gazda-házat pedig nyáron. Az átányi Kakas-ház 1978. nyarán nyílt meg és így az előbb felsoroltakkal együtt a két évnek csak egy részében fogadhatta vendégeit. Ilyen körülmények között a megye kiállítóhelyeinek forgalma 1977-ben 18 058, majd 1978-ban 20 170 fő volt, ami a következő évben várhatóan már jelentősen emelkedni fog. A megyei hálózaton kívül vannak Heves megyében olyan szakmúzeumok is, amelyek szervezetilag és gazdaságilag nem a Heves megyei Tanácshoz, hanem más felügyeleti szervhez tartoznak. Ilyen Egerben a Liceum tornyában elhelyezett technikatörténeti SpeculaCsillagvizsgáló (1977: 31 167; — 1978: 40 024fő); а parádfürdői Cifra-istállóban bemutatott Kocsimúzeum (1977: 94 394; 1978: 98 039 fő); a Szilvásvárad belterületén álló Lótenyésztéstörténeti Kiállítás (1977: 8 666; — 1978: 11 440 fő) és a Szilávásvárad határában, a Szalajka völgyében levő Szabadtéri Erdészeti Múzeum (1977: 282 682; — 1978: 221 212 fő). A nem tanácsi kezelésben álló múzeumok és múzeumi kiállítóhelyek forgalma tehát összesen 1977ben 416 909, — 1978-ban 370 715 személy volt. Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt két év során a látogatottság mindenütt emelkedett, kivételt képez a Szabadtéri Erdészeti Múzeum, ahol jelentős mértékben csökkent. A jelenséget minden valószínűséggel az időjárás alakulása indokolja. Összesítve az állandó kiállítások látogatottsági adatait, a következő megállapításokat tehetjük. A két esztendő mérlege szerint a látogatók összes száma meghaladta az egy milliót, de míg 1977-ben csak 14 968, addig 1978-ban 45 640 fővel. A mintegy harmincezer főnyi növekedés azonban nem fejezi ki a múzeumok és ezen keresztül az idegenforgalom társadalmi szerepének valóságos fejlődését. A két év adataiból az tűnik ki, hogy minden egység látogatottsága jelentékenyen nagyobb 1978-ban, egyedül a szabadtéri eredéi múzeumé csökken, ez azonban 61 470 fővel és ha ezt a számot hozzáadjuk a statisztikai növekedéshez, úgy ennek reális értéke mintegy 90 000 plusz, egyetlen év alatt. b) Időszaki és vándor kiállítások A hosszabb-rövidebb időre, de nem évekre készülő időszaki kiállítások gazdája a megyei hálózaton belül egy-egy múzeum, ezért ismertetésüket ebben a csoportosításban adjuk. E kiállítások létrehozását évfordulók, időszerű események, különböző irányokból felmerülő igények, külföldi kapcsolatok stb. ösztönzik. Az időszaki és a vándorkiállítások között a gyakorlatban nehéz különbséget tenni, mert az időszaki kiállítások többségükben úgy készülnek, hogy azokat vagy a megyében, vagy azon túl is utaztatni lehessen. A Dobó István Vármúzeum szervezésében 1977-ben 21, majd 1978-ban 10 időszaki és vándorkiállítás készült, amit összesen 44 helyszínen mutattak be. Volt kiállítás, amit mind a két évben bemutattak, a legkülönbözőbb helyszíneken, így a felsorolásban kronológiai sorrendet nem tartunk. Egy alkalommal mutatták be a következőket: Borics Pál emlékkiállítás Eger; Numizmatikai bemutató, Eger; Szekeres Erzsébet textilművész kiállítása Eger; Műemlékeink nyomában, Eger; Gyermekrajz pályázat anyaga az ostrom 425. évfordulójára, Eger; Színház a fotóművészetben, Eger; a VI. Országos Akvarell Biennale, Eger; Asszonyi Tamás éremkiállítása Parádfürdő ; Visonta és környéke régészeti emlékei (Visonta, M. Thorez külszíni fejtés); A Kisiparosok megyei Szövetségének 30 éve (Eger). Időszaki kiállítások több helyszínen bemutatva : Húsz éves a munkásőrség (Eger 4 helyszín, Egercsehi); A kommunista ifjúsági mozgalom Heves megyében (Eger és 3 település); „A való anyag teremtett minket" (Eger 4 helyszín és Egercsehi); Feledy Gyula: Karancslejtős 1944 (Eger, 2 helyszín); Az ember származása (Eger, 4 helyszín); A bélapátfalvi 2 Az Egri Múzeum 17