Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I.

ra következtetünk, hogy a jobb alsó lábszárcsont mellett előkerült barna korhadék nem koporsódeszka, hanem háncs maradványa Sm: 139 cm (bokánál: 128,5 cm). T: 38'. Vh: 160 cm (8. kép).

15 239. sír. Nő, ad. Karok a test mellett. A mellen egy fehérmárvány, mellette egy tufakő feküdt. A medencecsonton egy koponyát, jobb alsó részén egy díszített réz övcsatot találtunk lefelé fordítva. A váz a „kavicsos járószint" felett feküdt, amely DNY-i irányba lejt. Sm: 129 cm (bokánál: 121 cm). T: 42,5'. Vh (koponya nélkül): 141,5 cm.

16 241. sír. Nő, mat. Jobb kar a test mellett, a bal a medencére hajlítva. A sírgödörnek csak bal alsó része mutatkozott. A lábnál egy kagylóhéjat, két Árpád-kori edénytöredéket, három koporsószeget és egy bronzlemezt találtunk „összerakott" kövek mellett. Sm: 119 cm. T: 4Г. Vh : (koponya nélkül) : 145 cm. 240. sír. Férfi, ad. A váznak csak felső részét tártuk fel, amely a szelvény DK-i szögletében feküdt. Sm : 119 cm. T : 41'. 242. sír: Férfi, mat. A szelvény DK-i sarkában néhány bolygatott helyzetű csontot találtunk az „apróköves" járószint hiányzó foltjait kibontva. Ettől DNY-ra került elő a 243. sír. 243. sír. Nő, ad. A vázból csak a nyújtott helyzetű jobb kar és a lapocka csontjai kerültek elő. Kis felületen famaradványok is mutatkoztak. Sm : 249 cm. 243/a. sír. Férfi, juv. A 243. sír csontjaitól DK-re, egy sírgödör szerű beásásban néhány bolygatott helyzetű csont került felszínre.

17 244. sír. Inf. II. Az alsó kar csntjai a test mellett. A sír felső részét — amelyet a köves járószintbe mélyítve ástak — nem tárhattuk fel. Sm: 272 cm (bokánál: 260,8 cm). T: 39,7'. 245. sír. Nő, ad. Nyújtott helyzetű váz, az alkarok csontjai a gerincoszlopra merőlegesen a mellre hajlítva. A koporsót valószínűleg fakéreg helyettesítette, amelynek maradványai feltáráskor nagy felületeken fedték a vázat. A sírt a köves útburkolatba vágták, tetejét apró kövekkel szórták le. A téglalap alakú sírgödröt a bolygatatlan talajba vágták, ember formájú alsó részét a darázskőbe mélyítették (8—9. kép).

18 Sm: 225 cm. T: 47,2'. Vh: 142 cm. Az Árpád-kori temető Setét-kapunál feltárt részének az A. szelvény negyed részét teszi ki, így annak részletes elemzése korai lenne. Miután azonban a temetőnek egy összefüggő részét ismertetjük — reprezentatív mintaként — megkíséreljük annak előzetes értékelését, amelyet felhasználhatunk a temető további részeinek feldolgozása során. A temetőtérkép, a sírok rendje, mélysége és a mellékletek alapján kirajzolódik előttünk egy többrétegű, sorokba rendezett, úgynevezett magyar köznépi temető képe. A temető sírjait eddigi vizsgálataink nyomán — csak a mélység és tájolás alapján — három rétegbe soroltuk. A sírok rétegein belül jól kivehetők a sorok (10. kép).

19 1. réteg. Legalul helyezkednek el a legmélyebb, darázskőbe mélyített sírok (—191 — 228 cm) között két sorban. A K-i sorban mindössze három sír, illetve sírhely található. Ezek közül a 204. sírt tönkretették a kiszolgálóépület alapozásának ásásakor, s így az csak helyére vonatkozóan szolgálhat adatként. Megközelítőleg a másik két sír között helyezkedik el, s amennyiben azok között további sírokat nem tettek tönkre, feltételesen sírtávolságot jelölhet. A 203. sírt ugyancsak az alapárok ásásakor tették részben tönkre, de a földdel kidobott, de megfigyelés során összegyűjtött leletek így is e temetőrész leggazdagabb sírjára utalnak. A hitelesítő ásatáskor „in situ" talált fonott ezüstgyűrű megerősíti a fentieket. A leletek (5. kép) területileg is aránylag közel eső párhuzamait a Nádudvar-töröklaponyagi, X—XI. századra meghatározott temető I. sírjában (sodrott dészítésű, kígyófejes, zárt és nyitott, hegyesedő végű, négyszögletes metszetű bronz karpercek), a III. sír sor 14. sírjában (hegyesedő végű, négyszögletes átmetszetű, nyitott bronz karperec és S-végű ezüst hajkarika) találjuk. A 22—24. sírokban fonott ezüst gyűrűket és ezüst, S-végű hajkarikákat találtak.

20 Ugyanott az V. sír sor 5. sírjában (nő, mat.) mindkét karon az egrihez hasonló nyitott, végein hegyesedő, sima négyszög metszetű bronz karperecet, a fej mindkét oldalán pedig egy-egy bronz, 11 Az Egri Múzeum 16]