Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok helyzete és tevékenysége az 1977–1978. években

egri várban felállított, Szent István kőszobor restaurálása (Marco Casagrande műve), amit Osgyáni Vilmos, a főiskola végzős hallgatója végzett el. Egy képzőművészeti restaurátor cso­port évekkel ezelőtt megkezdte az egri ún. Telekesi patika XVIII. század eleji berendezésének konzerválását és restaurálását, amit 1978-ban befejeztek. 8. Tudományos feldolgozás A megyei múzeumi szervezet kutatóinak egyik fontos feladata a gyűjtés mellett a tudo­mányos feldolgozás, amit ennélfogva az intézmény a lehetőségekhez mérten támogat. Indokolt esetben a kutatók mindig kaptak időt — szabad napot — erre a célra, amit néhányan (Csiffáry Gergely, Kovács Ákos, Lénárt Andor) igénybe is vettek. 1978-ban a kutatókés a szakszer­vezet igénylése alapján az igazgató engedélyezte általában a heti egy kutatónapot. A muzeoló­gusok tanulmányainak közlésére rendelkezésre állt az Egri Múzeum Évkönyve, a Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei és a Hatvani Múzeum Füzetei, amelyek többé-kevésbé rendszeresen évente jelentek meg. Az elmúlt két év alatt megjelent az Egri Múzeum XV. Év­könyve 382 lap terjedelemben. Az évkönyv 15 dolgozatot tartalmaz, melyekből nyolcat a múzeum munkatársai írtak, a többit Heves megyei helytörténeti kutatók és mások. A Palóc­kutatás keretében és költségére jelent meg a fentebb már említett Mátraderecske — Néprajzi tanulmányok című gyűjteményes munka 149 lap terjedelemben. A kötet 10 tanulmányt tartal­maz, amiből kettőt az egri múzeum kutatói, a többit a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem néprajzi tanszékének hallgatói írták, akik munkáját Gunda Béla professzor irányí­totta. 1977-ben megjelent a Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményének 4. száma 135 lap terjedelemben. A tíz tanulmányból kettőt a múzeum munkatársai, nyolcat a Mátra-Cserhát kutatás résztvevői írtak. 1978-ban kikerült a nyomdából a Hatvány Lajos Múzeum Füzetei­nek 4. száma, Korniss Dezső: Illumináció című kiállításának alkalmából. A megyei szervezet munkatársainak irodalmi tevékenységét az alábbi felsorolás rész­letezi. Bakó Ferenc: 1. Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 23:1977.95 -146. 2. A (Palóc-) kutatás eddigi eredményei. U. o. 7— 13. 3. Településnéprajz és népi építkezés (hozzászólás). U. o. 49 — 53. 4. A Heves megyei múzeumok tevékenysége 1976-ban. Az Egri Múzeum Évkönyve (továbbiakban EMÉ) XV. 369-380. 5. Eger ismeretlen látképe Llndonban. EMÉ XV. 73 — 91. 6. Topográfia és népi műemlékvédelem Heves megyében. Műemlékvédelem. 1977. 7. Múzeumi szervezet Heves megyében. Allâmes Igazgatás. 1977.1 iv. 8. A Röpülj páva és a Heves megyei népművészet. Heves megyei Népújság 1977. no­vember 13. 9. A Palóc-kutatás elvi és módszertani problémáiról. Palócföld 1978. 23 — 24. 10. Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest, 1978. Műszaki Kiadó V. 1-151.1. 11. Heves megye műemlékei, III. Budapest 1978. Akadémiai Kiadó V. (Ebben 12 ív­nyi szöveg és kép). 12. Településmód a népesség, a családszervezet történeti változásainak tükrében. Mátra­derecske — Néprajzi tanulmányok. Eger, 1978. 3—25.1. 13. Hungarian Folk Art — Magyar népművészet. (Kiállítási vezető). Cobourg, Kanada, 1978. 1-31.1. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom