Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

28. ábra. Rituális kéztartások a sarudi temetőben (a 22., 28., 30., 53. sírok fényképei) A mellékletes sírok arányszámainak az alakulása, a bizánci egyház szokásanyagából ismert rituális kéztartás ritkasága alapján Sarud-Báb (Cserőbáb) lakosságáról az alábbiakat mondhatjuk. Már az első ide temetkező nemzedék keresztény volt, vallásosságuk keleti (bizánci) jellege nem volt átható ; e vonások másodlagosak lehettek és megszűnőben voltak. A második nemzedékre tekintve hitben már meggyökeresesedett keresztényekről beszélhetünk. Sarud-Báb (Cserőbáb) Géza-kori lakossága feltételezett kereszténységének a megítéléséhez szükségesnek látszik az alábbiakra irányítani a figyelmet. A régi Heves megyében, korszerűbben szólva Újvár megye déli egységében, a XI. század elején több politikai központ volt: Heves, Poroszló, Pata és Egerjelentősége közismert. Ezek a központok állam- és egyházi szervezési központok is, hiszen az államszervezés bázisaira nyugodtan támaszkodhatott a nyugati térítés. Döntő kérdés, hogy a nevezett központok már Géza fejedelem hatalmi befolyása alatt álltak-e, és egyáltalán számolhatunk-e X. sz. végi létezésükkel? 104