Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

Az általunk megfigyelt 62 X—XI. századi temetkezés összképe a mellékletességet tekintve az alábbi arányokat mutatja. 15 mellékletes sírt tártunk fel (24,1%). Felnőtt (asszony, férfi) mellékletes sír 5 volt, ez a leletes sírok 33,3%-a és az összes sírok 7,8%-a. Az 5 felnőttből 4 női és egy férfi temetkezésnek bizonyult. Célszerű, ha a temető benépesülésének a szakaszai szerint is elemezünk. Láttuk, hogy a 22., 27., 44., 31., 30., 36., 28., 34., 25., 26., 33., 64., 40., 10., 21., 11., 17., 16., 14., 6., 7., 5., 9., 8., 2., 15., 4., 13. sírok sorolhatók a legkorábbi (kb. 980-990 között létesült és 1010-1020 évekig keltezhető) temetőrészbe. A temető 5 mellékletes felnőtt sírja közül 4 (11., 26., 28., 40.) az első periódusba tartozik. A 11. sír tartalmazta a temető legkorábbi leleteit, idős asszony ékszereit (hajkarika, gyűrű, karperec, mind ezüstből). A 26. sírban szenilis korú nő bronz karikagyűrűt viselt, a jobb lába mellett kisgyermek vázát találtuk. A 28. sírban (feltehetőleg) nő karikagyűrűjét tártuk fel. A 40. sírban maturus korú nőt egy hajkarika ékesített. — E korai temetőrészben 5 mellékletes gyermeksírt találtunk, a leletes sírok többségét képezték. A felnőttek ékszertípusai (hajkarika, gyűrű) mellett csak gyermekek viseltek üvegpaszta gyöngyszemekből összeállított nyakfüzért és bronz nyakperecet. — Az első periódus adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy a leletes sírok e korai temetőszakaszhoz sorolt temetkezések 32,14%-t képezték és az összes megfigyelt sírok 14,51%-át. A mellékletes felnőttek és a gyermekek közötti arány pedig 4 : 5, azaz az I. periódus sírjainak a viszonylatábanl4,24% : 17,85%. A temető második nemzedékétől célszerű összevont elemzést végeznünk, tehát az alig másfél nemzedéknyi lakosság sírjainak a mellékletességet együttesen vizsgálnunk. A kb. 1010—1020 közötti évektől a temetőnek a XI. sz. harmadik negyedében való megszűntéig 34 sírt tanulmányozhatunk; sajnos éppen erre az időszakra keltezhető a csatornában talált sírok nagy többsége (legalább 7—8 temetkezés), amelyeket itt nem vehettünk figyelembe. Az arányokon azonban ez a körülmény meggyőződésünk szerint semmit sem változtat. Tehát a XI. századi másfél nemzedék mellékletességet elemezve régészeti leletet mindössze egy felnőtt (idős asszony) temetkezésében találtunk ; S-végű hajkarikát (1. sír). Még 5 mellékletes sír tartozik ebbe a periódusba, a 35., 37., 43., 49., 57. gyermeksírok; az arány tehát már 1 : 5, azaz a 34 sír viszonylatában 2,49% : 14,7%. Ebben a leletszegényes periódusban különösen szembetűnőek a 35. és a 37. gyermeksírok. E gyermekek felékszerezett halotti öltözéke beszédesen igazolja, hogy a leletszegénységnek rituális és nem gazdasági oka lehetett. (25. és 26. képek) Lengyel és Kissné életkor adatait egyeztetve a 37. sírban 5 év körüli leány, a 35. sírban 10—12 éves gyermek nyugodott. Ez utóbbi/zwgyermek voltát (Lengyel) a rutinszerű tapasztalatok alapján vonjuk kétségbe. Feltűnő, hogy e menyasszonyi ruháknál a nyaktájék felékesítésére fordítottak a legtöbb gondot. Hiszen a 37. temetkezésnél üvegpaszta gyöngyökből való nyakfüzér, bronz nyakperec és az ing szegélyét ékesítő csüngős veretek díszlettek. Ha a két sírban feltárt csüngős díszekre csak futólagos pillantást vetünk, úgy tűnik, mintha azonosak lennének. A mintájuk szerkezete valóban azonos: leveles indából formált maszk (arc) motívumát láthatjuk, amely a X. sz. végi és a XI. sz. eleji csüngős díszek körében az Alföldön több lelőhelyen is előfordult. A szóbanforgó két sír csüngős díszeinél azonban a méretek és az arányok, a megformálás apró részleteit nézve különbségek fedezhetők fel, s ez alapján egészen nyilvánvaló, hogy két sorozatot alkotnak. Amennyiben a szülők a csüngős díszeket ugyanazon helyen szerezték be, a két gyermek számára nem vásárolhatták azonos időben.(27. kép) Sarud-Báb X—XI. sz.-i temetőjében a rituális kéztartásban eltemetettek száma viszonylag igen kevés, mindössze 5 sírban volt megfigyelhető. Ebből hármat az első nemzedékhez sorolhatunk (22., 28., 30. sírok), kettőt a második nemzedékhez (35. és 53. sírok). A 22. sírban a halottat a mellen összekulcsolt kezekkel temették el, a 30. sírban a bal alkart a mellre felfelé hajtották úgy, hogy a balkéz a szív-tájékon pihent; a jobb alkar az ágyékcsigolyák fölé hajlított. A 28. sírban a jobb alkart hajlították a mellre, a bal viszont a test mellett nyúj100