Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

2. Houfnagél 1617

'-tel jelzett metszete Egerről. antwerpeni festő nevéhez főződő ábrázolás ismert, ami önmagában is indokolja a londoni veduta rokonságát, hasonlóságát. A G. Houfnagél munkájaként számontartott vedutának két változatát ismerjük. Az első 1617-ben jelent meg, a Georgius Braun és Franciscus Hogenbergius szerkesztette Civitates Orbis Terrarum című, 1572. és 1597. között kiadott munka hatodik pótkötetében, Theatri praecipuarum totius mundi urbium cím alatt.

9 A metszet felirata szerint Eger a török elleni védőbástya, ami sokáig ellenállt, de 1596-ban III. Mohamed szultán mégis elfoglalta.

10 Houfnagél az eredeti rajzot mástól vette át,

11 aki azt ismeretlen időben készítette. Rózsa György feltételezi, hogy a székesegyház tornyára rajzolt 1588. évszám éppen a felvétel időpontját idézi, az 1596. évszám utolsó számjegye pedig azért maradt ki, mert a rézkarc készítői nem ismerték a vár elestének pontos dátumát. A Houfnagél nevéhez fűződő rézkarc eredetije tehát ismeretlen szerző műve, amit a XVI. században, feltétlenül 1596 előtt készítettek, és a felvétel topográfiai hitelessége kétségtelen.

1

'

2 — A másik, Houfnagelnek tulajdonított látkép első megjelenési ideje 1664, Th. Urbinus, Türckisches Stadt-Büchlein című munkájában.

13 Minthogy az első Houfnagél metszettel szemben ez a kiadás szerényebb látványt nyújt — az előtérből hiányoznak a város házai, az utakon közlekedő katonák és polgárok —, Barcsay ezt az első metszet leegyszerűsített formájának vélte.

14 A londoni veduta nagymértékben hasonló a két Houfnagél metszethez, bár ezek sem teljesen egyformák. Az alábbi sorokban a három ábrázolás közös, illetve egymástól eltérő vonásait igyekszünk kiemelni a környezet, a falak és a várbelső építményeinek elemzésével.

15 76