Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Sugár István: Sebészborbélyok és sebesültek az egri vár 1552. évi ostromában

parancsnok, minő fontosnak tartotta az ostrom küzdelmei során megsebesültek sebészi ellátását. Mint látni fogjuk az egri vár borbélyai jó sebészmesterek voltak, mert igen súlyos sebesülések ellátása mellett még roncsolt végtagok csonkolását (amputatio) is sikerrel végezték. Kétségtelen tehát, hogy koruk színvonalán álló sebészorvosi szerszámokkal, müszerek\e\ is el voltak látva. Ismeretes az egri vár borbélyainak három — valószínűleg legfontosabb — gyógyszere is. A várszámadás szerint Dobó ezeket, mint a sebesültek kezelésénél felhasználtakat részükre megfizette. Ez a három medicina a következő: alumen, azaz timsó, vitriol, azaz vasszulfát (ferrum sulfuricmn),

10 továbbá „babyr", azaz babérlevél. Úgy a timsó, mint a vasszulfát vérzéscsillapító hatású, aminek a sérülések során volt nagy jelentősége. A vasszulfát ezen túlmenően még fertőtlenítő hatással is bír, ugyanis a sebfelületen kénsav (vitriol) szabadul fel belőle. Természetesen ez a hatás 1552-ben még ismeretlen volt, viszont éppen fertőtlenítőnek még a XIX. század során is használták.

11 Erre való tekintettel a régi német orvosi szaknyelv „Desinfectionseisen" néven is jelölte.

1

'

2 A babérlevélnek bizonyára a főzetét (decoctum) használták a sebek kezelésénél. A sebészborbélyok által a sebesültek gyógykezelése során elfogyasztott három szer árában a vár pénztára 1 forint 50 dénárt fizetett ki részükre.

13 AZ ÜSTROM SEBESÜLTJEI Tinóditól tudjuk, aki pontos adatait röviddel a viadal után a helyszínen szerezte, a háromszáznál több halott mellett, „sebesülve marada több kétszáznál. "

u Elesettekben tehát mintegy 15°/

0-os volt a veszteség, sebesültekben pedig körülbelül 10%. A halottakban mutatkozó veszteséget magasnak találjuk, mert például a már említett 1556. évi szigetvári ostrom során az csak mintegy 8%-ot tett ki.

15 Az alábbiakban a sebesüléseket vesszük elemző vizsgálat alá. Az említett forrásokban 84 személynek 114 sérüléséről vannak pontos adataink. Ez tehát annyit jelent, hogy a küzdelem során megsebesült várvédőknek mintegy 30 — 33°/

()-áról tudunk egészen pontos képet alkotni, ami a korszak rendkívül hiányos idevágó forrásait tekintve, nem megvetendő arányszám. További 20 sebesülésről pedig ismerjük előidéző okukat. Természetesen ezek nem a halálos kimenetelű sebesülések, hanem azok, melyeket elszenvedői 1553. január 8-ig túléltek.

16 Az alábbiakban táblázatban dolgozzuk fel a 114 sebesülést. Sebesülési előidéző ok Sebesülések száma százaléka Puskagolyó Ágyúgolyó Nyílvessző Lándzsa Ütés (buzogány? csákány?) Agyú , vagy puskalövés nyomán lepattant kőszilánk, kődarab Ágyúlövés nyomán beomló fal Ágyúlövés nyomán szertevágódó fászilánk Szakállas pusla csövének felrobbanása Lőporraktár felrobbanása •rl 45,9 19 16,7 5 4,4 1 0,8 1 0,8 16 14,0 9 7,9 2 1,7 2 1,7 7 (5,1 94