Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban
betöltötték és belőle a felszínen semmi sem látszott. Egyedül Domenico Zenoi metszete építi be a belső és külső vár közé a Szentély bástyát, de amint erről fentebb már szóltunk, 32 Zenoi a helyszín ismeretének hiányában, valamelyik 1560 körül készült perspektivikus helyreállítási terv felhasználásával dolgozott. A londoni veduta korának és hitelességének meghatározása érdekében tett erőfeszítéseink eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze. Az ismeretlen szerzőtől származó és eredeti rajz formájában ránk maradt látkép rokon a Houfnagel nevéről ismert két metszettel. Keletkezésére egyelőre csak feltevéseket fogalmazhatunk meg. Valószínű, hogy a rendkívül alapos felvételek a helyszínen készültek és a Houfnagel metszetektől megfigyelhető eltérések a veduta ezeknél korábbi készítésére utalnak. A másik lehetőség szerint a londoni veduta a Houfnagel metszetek alapján, azoknál később készült és az eltérések a másoló grafikus önkényes változtatásai. Ami a várfalak ábrázolását illeti, a helyszíni felvételek időpontját mind a két esetben 1572 és 1588 között kell keresnünk, de nyitva kell hagynunk azt a lehetőséget, hogy a székesegyház bemutatására egy ennél jóval korábbi előkép is állhatott a rajzoló rendelkezésére. További feltételezésünk szerint a grafikus sajátos módszerrel dolgozott: a nagyobb hatás érdekében a különböző nézetekből megrajzolt részleteket egy síkban, a néző számára egyedül látható oldalra komponálta, így olyan építményekről hagyott ábrázolásokat az utókorra, amelyek röviddel azután elpusztultak, vagy erősen megrongálódtak és ma már semmiféle módszerrel ilyen teljességben nem ismerhetők meg. A grafikus az északi és a keleti várfal rajzát elnagyolta, így ezek a részek nem hitelesek, — a várbelső épületeit pedig szelektálta, csak a számára legfontosabbnak tűnő épületeket emelte ki és ábrázolta. A londoni vedutát azzal sorolhatjuk be az egri vár eddig ismert ábrázolásai közé, hogy ezek körét bővíti, de hitelességének mértéke még további kutatást igényel. Ennek egyik útja lehet a londoni látképeket tartalmazó album magyar vonatkozású anyagának elemzése, melyből megismerhetők lennének a készítés körülményei és talán az alkotó személye is. JEGYZETEK 1 Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. Klny. a Bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyvéből. I. 1929. — Uő. : Az egri vár élete. Eger, 1934. 2 Barcsay Amant Zoltán : Eger vár ós város régi ábrázolásai. I — II. Eger, 1938. 3 Rózsa György: Eger ábrázolásai. In: Dercsényi — Voit : Heves megye műemlékei. II. Eger 1972. 35-57. 4 Sugár István: Eger térképei 1491 - 1950. Eger, 1976. 5 A veduta gyűjteményt a British Library Department of Mamiscripts őrzi Add. Ms. 11564. szám alatt. Közléséhez a British Library Board hozzájárult, amit ezúton is hálásan köszönök, éppúgy, mint dr. Fehérvári Gézának, a londoni egyetem tanárának segítő közreműködését. c Détshy Mihály: Az egri vár ábrázolásai a gyulai vár XVI —XVII. századi vedutáin. Művészettörténeti Értesítő, 1959. 44-47. 7 Rózsa Gy. 1972. 39-47. 8 Rózsa Gy. 1972. 39. 9 Barcsay Amant Z. II. 6. 1.; Rózsa Gy. 1972. 49. 1. 10 „AGRIA, Munitissima Hungáriáé Superioris propugnaculum sepe a Turca tentatum ; tandem sub Mahometo tertio expugnatum et captum Ao. 159 ". 11 A kartus alsó részén ovális táblázatban: „Communicauit Georgius Houfnaglius acceptum ab alio Ao. 1617."
