Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban
Dobó István katonai rangjához és vagyonához. 29 Az északi nézetű veduták a templom főhomlokzatával szemben álló kétszintes, négy kis saroktoronnyal ellátott épületet az ezredes (Orbist), vagy a kormányzó (Gouverneur) házaként tüntetik fel, a gótikus palota rendeltetése pedig kolostor (Closter). A vár területének jelentékeny részét elfoglaló székesegyház ábrázolása megközelítően sem azonos a látképeken és az alaprajzokon. A látképek sisak — illetve tető — nélküli, de teljes magasságú tornyokat és hajót mutatnak be, az alaprajzok viszont csak romokat jeleznek a két toronnyal, a déli oszlopsorral és az ehhez épített kápolnákkal. A székesegyház északi fala tehát ebben az időben már nem állt, az 1552. évi ostrom folyamán hatalmas detonáció döntötte le, s helyreállítására sem került sor. Az 1596-tal jelzett Dilich metszet viszont északi nézetben tető nélküli, de teljes magasságú falakat és tornyokat ábrázol, aminek magyarázatát több körülmény adhatja meg. Az egyik lehetőség szerint Dilich egy olyan alapfelvételt használt fel, amely a várszékesegyházat még viszonylag ép állapotban, vagyis 1552 előtt ábrázolta, a másik esetben a Dilich metszet történeti hitelességét kell kétségbe vonnunk. Végül a harmadik verzió szerint az északi falat újjáépítették, mert Hazael 1753-ban ábrázolja, — csak éppen a helyreállítás időpontja ismeretlen. A legnagyobb különbségek azonban a székesegyház alaprajzi elrendezésében vannak. Az alaprajzok háromhajós román templomot ábrázolnak, melynek nyugati végéhez két torony és előcsarnok épült. A déli oldalon kisebb helyiségek sora húzódik, bennük a két kápolnát és az oldalbejáratot védő előteret ismerhetjük fel. A kápolnák és a déli előcsarnok épületei tehát többé-kevésbé takarták a déli homlokzatot, természetesen addig, amíg álltak. Mindenesetre a három látképen ez az építménysor nem látszik, legalábbis nem az alaprajzoknak megfelelő módon, bár a századunkban lefolytatott régészeti feltárások a Ferrobosco és Baldigara készítette alaprajzi elrendezést hitelesítették. A tornyok illeszkedése a templomhajókhoz és térbeli elrendeződésük a látképeken annyira eltér az alaprajzokon látható, az építkezés szabályait követő formáktól, mintha nem is ugyanazt az épületet kívánnák megjeleníteni. Ezeket az eltéréseket különösen a londoni veduta hangsúlyozza ki és a részletek műszaki pontosságra törekvő ábrázolása kizárja azokat a kétségeket, amelyek a Houfnagel metszetek itt-ott homályos és elmosódó részeiből következnek. A látképeken a tornyok nem a szerkesztés megszokott rendjében helyezkednek el a nyugati homlokzaton, hanem aszimmetrikusan, így a két torony nem párhuzamos egymással. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a rajzoló mind a két torony bemutatására törekedett, de párhuzamos állásban csak a déli látszott volna. A másik ok az lehet, hogy ábrázolni akarta a két torony és a hajók között húzódó kereszthajó déli homlokzatát. Amint fentebb már említettük, a látképek az alaprajzoktól eltérően ezen a helyen egy rövid kereszthajót iktatnak be, amit a régészeti feltárások nem igazoltak. Détshy Mihály és Kozák Károly a szóban forgó homlokzatot a Szent Mihály kápolna déli végződésének tartja, a nyílásokat pedig ablakoknak, melyek alsó részét az ágyúdomb takarja el. 30 A londoni veduta és a Houfnagel metszetek e részleteinek kinagyítása (6 — 7. kép) bizonyossá teszi, hogy itt nem a torony vagy a hajó déli oldalához épített kápolnáról van szó, hanem egy, a hajó nyugati végét teljes hosszúságában lezáró keresztházról. Ilyen építménynek azonban egyéb forrásokban semmi nyoma, szerepét pedig a grafikus egyik mesterségbeli fogásának tartjuk, nevezetesen annak, hogy a rajzoló a különböző nézetekből felvázolt részleteket egyetlen síkra hordta össze, arra, ami éppen látszik feltehetően azért, hogy művének hatását ezzel is fokozza. Az alaprajzi módosítást az alapfelvételt készítő grafikus annak érdekében végezte el, hogy 87
