Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban
10. A székesegyháztól keletre lévő házak csoportja a londoni vedután. A három látkép a horizont egy pontjáról, de különböző magasságokból szemlélve ábrázolja a várat, amiből az következik, hogy a három ábrázolás első pillanatra igen hasonló, szinte egy kéz munkájának látszik, esetleg egymás másolatainak. A horizontális nézőpont azonossága mellett ugyanerre következtethet a szemlélő a nagyobb méretű építmények — várfalak, bástyák, belső épületek — tömegének és kontúrjainak hasonlóságából is. A megegyező vonások ellenére a tüzetesebb vizsgálat számos eltérést tárhatott fel, olyanokat, amelyek kétségbe vonják a három látkép mesterének azonosságát és az alapfelvétel egyidejűségét. A két Houfnagel metszetről elfogadható, hogy ugyanazon mester egyazon művéről készült, de a londoni vedutának aprólékos és számunkra értékes részletekre is kiterjedő pontossága már más grafikust feltételez. A három látkép készítésének idejét illetően a két Houfnagel metszet egykorúsága alig lehet kétséges, de a londoni vedutát ezeknél korábbinak tartjuk. Erre vallanak az alábbi megfigyelések, amelyeket eddig az összehasonlítás során tehettünk. A déli külső várfal és az alsó kapu építkezései a londoni vedután még nem kezdődtek el, ellentétben a Houfnagel metszeteken látható képpel. A székesegyház tornyait, hajóját és a két kör alakú építményt a londoni veduta ép állapotban, a metszetek megrongáltan ábrázolják. A londoni vedután a székesegyháztól délre és nyugatra fekvő várudvar sík, egyenletes, a Houfnagel metszeteken ugyanitt ágyúdombok látszanak, melyek egyike pl. eltakarja a templom lábazati részeit. A topográfiai hitelesség érdekében az eddig felhasznált három látkép mellett elemzésünket az alábbiakban kiterjesztjük a várat északi nézetből bemutató vedutákra és a XVI. századi alaprajzokra is. A vedutáknál nagyobb forrásértékííek a méreteket és arányokat léptékhelyesen feltüntető és gyakorlati céllal készített felmérések, alaprajzok, ugyanakkor azonban hiányzik róluk az a harmadik dimenzió, ami a látképek legnagyobb értéke. Az alaprajzi felmérések másik feltételezhető hiányossága, hogy elhanyagolják a nem hadifontosságú építményeket. Eger északi nézetű ábrázolásai közül W. Dilich: Ungarische-Chronica-]kb&r\ megjelent (1600. év) metszetet választottuk ki, mint a számos változat legkorábbinak és leghitelesebbnek tűnő formáját. 20 Amíg Dilich metszete kétségtelenül XVI. 82
