Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

Bakó Ferenc EGER ISMERETLEN LÁTKÉPE LONDONBAN Egernek a XVI. század folyamán megnövekedett hadászati jelentősége miatt ábrázolásait már a század derekától kezdődően több változatban ismerjük. A különféle nyugat-európai földrajzi és történelmi tárgyxi könyvek illusztrációjaként megjelent ábrázolások felkutatását és feldolgozását a vár 1925-ben megkezdett régészeti feltárása indította el és tette időszerűvé. Pataki Vidor első tanulmánya a XVI. századi várépítkezés általános tárgyalása során csak előkészíti azt az irodalmi és levéltári feltáró munkát, amely már kifejezetten az egri vár építéstörténetének feldolgozását tűzte ki céljául.

1 Pataki irodalmi tevékenysége és a várfeltárás tudományos, valamint idegenforgalmi szempontból jelentős eredményei ösztönözték Barcsay Amant Zoltánt a vár, a város régi ábrázolásainak megjelentetésére.

2 A Heves megye műemlékeit bemutató és feldolgozó topográfia második kötetében Rózsa György tekinti újra át az ábrázolásokat, majd kiegészíti, rendszerezi és pontosabb meghatározásokkal látja el az eddig ismert anyagot.

3 Sugár Istvánn&k a katográfiai ábrázolásokat összesítő felsorolásában

4 helyet kapnak a vár egyes felmérései is. Dolgozatom célja egy veduta bemutatása, amire londoni utazásom során a British Library kézirattárában bukkantam. Eger látképe egy album 229. lapján 49x69 cm méretű, a katalógus szerint színes alaprajz, illetve madártávlati kép, ami 1650 körül készült. Az album keletkezésére vonatkozólag semmi közelebbi adatot nem találtam azon kívül, hogy 1839. április 13-án Thorpe-től vásárolták.

0 A veduta, illetve alaprajzgyűjtemény feliratai francia nyelvííek, amiből következtetni lehet arra, hogy az albumot francia nyelvterületen, vagy francia nyelvtudású személy számára állították össze. Az Európa különböző tájairól összegyűjtött vár- és városábrázolások között a 213 — 235. lapokon magyarországi és erdélyi vonatkozású rajzok is szerepelnek. így a 213. lapon „Plan de Zamoscium la Neufve" (Szamosújvár?), a 215. lapon „Plan de Javarin" (Győr), a 217. lapon „Plan de Papa, Place en la basse Hongrie", a 221. lapon „Plan de Varadin en Translivanie" (Nagyvárad), a 223. lapon „Plan, de Zolnock en Hongrie" (Szolnok), a 227. lapon „Plan de St. Nicolas, Place en la Haute Hongrie" (Törökszentmiklós), a 229. lapon „Plan d'Agria als Erla en Hongrie" (Eger), a 231. lapon „Plan de Dotis, Place de Hongrie" (Tata), a 235. lapon „Plan de Bude en Hongrie at Offen" (Buda). — Egyes látképeken minaretek, dzsámik ábrázolása látszik. Buda vedutáján a jelmagyarázatban megjegyzik: „Eglise Notre Dame Maintenant une Mosquée". Szolnok és Törökszentmiklós látképén egy-egy minaret tűnik fel. A rajzok tehát megerősíteni látszanak az egri vedutához kapcsolódó azt a meghatározást, hogy a képek 1650 körül, török hódoltság idején keletkeztek. A felsorolt ábrázolások közül egyet, az egrit kiragadva, a továbbiakban ennek keletkezési idejét, történeti és topográfiai hitelességének mértékét kívánjuk meg73