Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Kecskeméti Tibor: Dr. Csepreghyné dr. Meznerics Ilona emlékezete

Kecskeméti Tibor DR. CSEPREGHYNÉ DR. MEZNERICS ILONA EMLÉKEZETE A miocén-kutatás kiválóságát vesztette el a magyar földtani tudomány 1977. január 14-én dr. Csepreghyné dr. Meznerics Ilona személyében. Több mint négy évtizedes tu­dományos tevékenysége bővelkedik kima­gasló eredményekben, melyek nevét itthon és külföldön ismertté és elismertté tették. Kutatásai és megállapításai meghatározó szerepet játszottak a magyar miocén réteg­tanban és malakológiában, közülük nem egy tankönyvi anyaggá vált. Eredményekben gazdag életútja 1906. május 25-én indult Szabadkán. Főbb állo­másai és eseményei : a szabadkai és budapesti elemi és középiskolai tanulmányok, a Páz­mány Péter Tudományegyetem Bölcsészet­tudományi Karán 1929-ben természettan­vegytan szakon középiskolai tanári képesítés megszerzése, majd ugyanitt 1930-ban földtan, őslénytan és ásványtan tárgyakból elnyert doktori cím. A természettudományos alapbeállítottságú Meznerics Ilona földtudományi ismereteit ezután a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként a bécsi Természettu­dományi Múzeum Föld- és Őslénytani Osztályán gyarapította. Itt dolgozott 1931 — 1934 között a hírneves bécsi paleontológiái iskola hagyományain nevelkedve s itt írta első dolgozatait az osztrák miocén képződményekről és molluszkafaunájukról. Itteni tanulmányai a miocén rétegtan és malakofauna kutatása felé irányították munkásságát, mely aztán egész élete során fő kutatási területe maradt. Az 1935 — 1939 közötti években az Országos Ösztöndíjtanácsnál teljesített szolgálatot mint gimnáziumi tanár, majd 1940 januárjától a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a Természettudományi Múzeum Föld- és Óslénytárában dolgo­zott, előbb mint beosztott középiskolai tanár, majd mint muzeológus, tudományos kutató. 1945-ben házasságot kötött dr. Csepreghy Bélával, akivel közel három évti­zedet élt harmonikus házasságban. 1951-ben osztályvezetőnek nevezték ki. Egyre jobban kibontakozó tudomá­nyos munkásságát elismerve a Tudományos Minősítő Bizottság 1952-ben a föld­es ásványtani tudományok kandidátusává, 1957-ben doktorává nyilvánította. 1971-től az 1973. év végi nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Földtani Intézet 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom