Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

lágháborút megelőző években jelentek meg Hatvan utcáin a bérfuvarozók személygépkocsijai. Nem jelentéktelen a közigazgatási szerepe sem. Van járásbírósága, főszolgabírói hivatala, államrendőrsége, közjegyzője, állami adóhivatala, pénzügyőri szakasza, 3 postahivatala, katonai kiegészítő parancsnoksága. Kulturális téren dicsekedhet a gimnáziummal, fiú és leány polgári iskolával, gazdasági- és tanonciskolával, az elemi iskolákon kívül. Ebben az időben nem jelentéktelen még a központi szerep tekintetében az sem, hogy négy egyháznak van itt papja, temploma. Bizonyos fokig a kulturális központ jellemzője a 12 orvos, 10 ügyvéd, a 3 pénzintézet, 2 vasúti osztálymérnökség, stb. Hátrányok A felszabadulás előtt valószínűleg voltak ellenzői a várossá nyilvánításnak, 1945-ben azonban senki nem ellenezte. Volt ugyan a várossá válásnak néhány hátránya: a városi tisztviselőknek magasabb fizetést kellett adni; néhány új tisztviselőt kellett hivatalba állítani, a tisztviselők nyugdíját a városnak kellett biztosítani, stb. Mielőtt azonban a várossá nyilvánítás javaslatát megfogalmazták volna, ezeket a hátrányokat gondosan mérlegelték. Egyrészt megállapították, hogy a közigazgatási apparátus növekedése jelentéktelen, másrészt az ezzel kapcsolatos többletkiadások nem is számottevők és bőségesen kárpótolják anyagilag is a várossá válásból fakadó előnyök. Ezeknek részletes taglalása felesleges, mert csak igen rövid ideig álltak fenn azok a körülmények, amelyek közepette ezekkel számolni kellett. Egyébként Hatvan község háztartási helyzete a múltban sem volt rossz és joggal lehetett remélni, hogy a fejlődőképes város az új terheket minden különösebb megerőltetés nélkül bírni fogja. A várossá válás előnyei A hátrányokkal szemben sokkal nagyobb súllyal estek latban azok az előnyök, amelyekkel a várossá válás kecsegtetett. Egyszerűbben, közvetlenebbül el lehet intézni a lakosság hivatalos ügyeit, mert a város kikerül a járási hivatal hatásköre alól. Ez nemcsak azt jelenti, hog} az ügyintézés egyszerűsödik, hanem azt is, hogy a lakossággal közvetlenebbül kapcsolatban álló személyek hozzák a döntéseket. A járási hivatalok Hatvan mellett még tíz község dolgát intézték, érthetően nehézkesebben bonyolították le az ügyeket. A községekben a főszolgabíró jelölése alapján töltötték be a tisztségeket, míg a város maga választja meg a polgármesterét 10 évre és a fontosabb városi tisztviselői állások betöltése is a város joga. Ez már önmagában véve is arra készteti a tisztviselőket, hogy a polgárokkal kapcsolatban más magatartást tanúsítsanak, mintha tőlük független lenne állásuk, de erősíti ezt a helyzetet az is, hogy a városi tisztviselők felelősséggel tartoznak a városi képviselőtestületnek (tanácsnak). A városokban a képviselőtestület taglétszáma nagyobb, vagyis a lakosság szélesebb rétegei kapnak beleszólási jogot a közösség ügyeibe. 362