Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Németi Gábor: Adalékok Hatvan város felszabadulásának történetéhez (visszaemlékezések alapján)

zéseit, felhívják az olvasókat, hogy csatlakozzanak a kommunista párthoz: legyenek a Hatvani Közlöny rendszeres olvasói, előfizetői és terjesztői. Az alakuló gyűlésen ismertették a párt ideiglenes szervezeti szabályzatát, amelyet 1944 decemberének elején a Szegeden megalakult ideiglenes központi vezetőség juttatott el a pártszervezetekhez. Ez a szabályzat a párt céljait és jellegét a következőképpen határozta meg : „A Magyar Kommunista Párt a magyar munkásosztály pártja, képviseli az egész dolgozó nép, a nemzet érdekeit. Tömöríti magába a legöntudatosabb munkásokat, a szegényparasztság és az értelmiség lehaladottabb, legharcosabb elemeit. Küzd a független, demokratikus, népi Magyarországért és ezen túl a szocializmusért. A párt a marxizmus — leninizmus tanításának alapján áll. " Az MKP egri titkársága 1944 decemberében a Debrecenben megalakuló Ideiglenes Nemzetgyűlésbe képviselőként kiküldte Csirmaz Dezsőt, aki részt vett azon a tanácskozáson is, amelyet az ideiglenes központi vezetőség szervezett a kommunista képviselők számára az időszerű feladatok megbeszélésére.

47 Ezen a tanácskozáson állapították meg, hogy ahol még nem történt meg, ott haladéktalanul meg kell választani a pártszervezetek vezetőségét. Ez az utasítás eljutott Hatvanba is, megválasztották a vezetőséget. A pártszervezet vezetőségének tagjai a következők lettek: titkár: Kozsa József; a szakszervezeti ügyek intézője: Eehér László; a közigazgatási felelős: Sebők Imre, aki 1919-ben műegyetemi hallgatóként ismeretterjesztő előadásokat tartott a munkásoknak, a Horthy-rendszerben, mint megbízhatatlant munkaszolgálatra hívták be; az agitáció és propagandamunka irányítója: dr. Horváth Miklós polgári iskolai tanár, később a megyei tanács oktatásügyi osztályának vezetője, majd a Hadtörténeti Múzeum igazgatója; tömegszervező: Liptai János egykori vörösőr, akit a Horthy-rendszerben internáltak; pénztáros: Ludvig András (1919-ben a hatvani direktórium tagja, amiért 1919 decemberében két és fél évi börtönre ítélik); ifjúsági felelősök: dr. Horváth Miklós és Pál László pedagógusok. Ezután rendszeressé válik a szervezeti élet : hét-tíz naponként tartanak vezetőségi „értekezletet". Ezekről 1945. február 21-től kezdve feljegyzéseket készítenek. Április 14-től már taggyűlésnek nevezik a korábbi „pártértekezletet". A vezetőségi üléseken és a taggyűléseken megállapítják a legfontosabb feladatokat: támogatni a szovjet hadsereget a fasizmus megsemmisítéséért folytatott harcban, ugyanakkor építeni a magyarországi demokratikus rendszert. Felismerték, hogy a feladatok megoldásának egyik legfontosabb feltétele az erős pártszervezet megteremtése. Az 1945. február 24-i megyei titkári jelentésben szó esik arról, hogy megbízták a gyöngyösi, hatvani, hevesi, pétervásári és tiszafüredi párttitkárságokat: ellenőrizzék gyakrabban a járásuk községeiben levő pártszervezeteket, mert számukra kedvezőbbek voltak az utazási feltételek. A pártépítés során nemcsak új tagokat kellett toborozni, de vigyázni kellett arra is, hogy be ne furakodjanak a pártba oda nem való elemek. Hátráltatta a tagtoborozást a Horthy-rendszerben 25 éven át folytatott kommunistaellenes propaganda. Különösen a fiatalabb emberek tudatában sikerült valótlan, megtévesztő képet kialakítaniuk a kommunistákról és a Szovjetunióról. Kezdetben visszariasztotta a munkásokat a kommunistákhoz való csatlakozástól az is, hogy féltek a fasiszták visszatérésétől. A félelem eszmei alapja a nyilasok propagandája volt, akik elmenekültek, de elmenekülésük előtt fenyegetőztek a visszajö vétellel. Volt azonban reális alapja a félelemnek: a németek Hatvan feladása után megvetették a lábukat Heréd — Nagykökényes — Verség — Kartal vonalán. A szov358