Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Lagzi István: Adatok az egri lengyel katonai tiszti tábor történetéhez (1939–1945)

Dr. Tóth János visszaemlékezésében leírta még, hogy Smidola őrnagy többször felkereste a családot, segített élelmet szerezni, Tóthék gondjaira bízta menyasszonyát és testvérét is, majd a front előrehaladtával elhagyta Egert. „Még Győrből is hallottunk róla hírt, hogy több magyar ember életét mentette meg. "

86 Az egri tiszteket a hadműveletek miatt a közeli Mezőkövesd községbe költöztették, majd a felszabadulás után a lengyeleket visszatelepítő bizottság segítségével hazaszállították.

87 Köztudott, hogy több lengyel tiszt magyar feleséggel került vissza hazájába, néhányan Heves megyében telepedtek le. Az „egri" lengyel tisztek közül sokan vissza-vissza látogatnak abba a városba, ahol hosszú éveket töltöttek, ahol megismerkedtek a magyarokkal, ahol (jobban-rosszabbul) megtanulták a magyar nyelvet. Eger több száz lengyel embernek Magyarországot jelentette, az egri emberek humánuma, a lengyelek iránt tanúsított megértése pedig a magyar nép lengyelbarátságát fejezte ki. Kazimierz Blachowicz hadnagy 1977-ben találó szavakkal jellemezte az Egerben töltött éveket: „Egert megszerettem mint saját városomat, itt ismertem meg a magyarokat, itt tanultam meg a magyar nyelvet. Itt éltem át a nehéz napokat a háború alatt. '

,fi8 JEGYZETEK 1 Lagzi I. : Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalai Gyűjtemény 3. kötet (szerk. : Degré Alajos), Zalaegerszeg 1975. A kötet a zalai lengyel menekültek történetét taglalva országos kitekintésre is vállalkozik. 2 U. ő.: Adatok az 1939 őszén Magyarországra menekült lengyel katonák evakuációjának történetéhez (1939 - 1941). Hadtörténelmi Közlemények 1973. 4. sz. 691 - 919. old. Lengyel szerzőtől: Witold Bieganski, Polska emigraeja na Wegrzech wlatach 1939 — 1940. Kola emigracji wojennej. Najnowsze Dzieje Polski, 1939 — 1945, Tom XTT. 1968. 39-64. old. 3 U. ő.: Zalai Gyűjtemény (V. fejezet). 112-142. old. 4 U.ő.: Lengyel menekültek mint bányamunkások Magyarországon a II. világháború éveiben. „Lengyelország", 1975. 9. sz. (153). 18 — 19. old. A munkavégzéssel, a magyarországi lengyel bányászokkal kapesolatban lásd még: István Lagzi, Przyjazn w dniach próby. (Polscy górnicy na Wergzecb) „Kierunki", nr 38/1109, 18. IX. 1977. r. 5 Eger, 1939. szept. 14. A lengyel vezérkar jelentése: Varsó hős védelmezői visszaverték az ellenség támadását. 6 Népszava, 1939. szept. 15. Varsó védelmére vonatkozóan lásd: Marian Marék Drozdovski, Alarm dia Warszawy Ludnosc cywlina w obronie staliey we Wrzesniu 1939 r. PW „Wiedza Powszeehna", Warszawa 1975. 7. old. 92. old. 121. old. 7 Eger, 1939. szept. 27. 8 Ugyanott. A „lengyel szeptember" magyarországi visszhangját lásd : István Lagzi Prasa wegierska о polskim Wrzesniu. „Zycie Warszawy" nr 211. 7. Wrzesnia 1977. r. 9 Népszava, 1939. szept. 12. A nép a hadsereggel együtt védi a fővárost, c. cikket. 10 Magyar Nemzet, 1939. szept. 17. 11 Saly D.: „Szigorúan bizalmas". Budapest, 1945. 31—32. old. 12 Lásd: HL И.М. 1941-21-21-4390-48534 (21. res. - 1941.) Szigorúan Bizalmas. (Másolat). Magyar Nemzet, 1939. szept. 19. J3 Lagzi I.: Magyar segítség a lengyel menekülteknek 1939 őszén, a visszaemlékezések tükrében. Tiszatáj, 1976. 12. sz. 73 — 82. old. Forrásértékű a Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. (Dr. Antall József újjáépítési miniszter előszavával) Budapest, 1946. Kollektív munka. 14 Eger, 1939. szept. 19. Biztonsági intézkedések a magyar—lengyel határon. Lásd OL Küm. pol. 739-17/7-4612. (Másolat). 15 Lagzi, Zalai Gyűjtemény 10. old. 326