Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Lagzi István: Adatok az egri lengyel katonai tiszti tábor történetéhez (1939–1945)
fellépései országos visszhangot váltottak ki, nemcsak Egerben szerepeltek, hanem több katonai és tiszti tábor közönsége előtt is számos darabot adtak elő. 78 Az egri „Lengyel internáló tiszti tábor színházi együttese" 1942. május 30-án a Fürdő utca 5. szám alatti házban — magyar nyelven — előadta a Tátrai visszhang с Tetmajer darabot. Kazimierz Przerwa-Tetmajer színművét az egyik tiszt átírta és kis színpadra alkalmazta. Témája önmagában véve is figyelemre méltó. A mű a lengyel nép szabadságszeretetét, csodálatosan szép és gazdag folklórját állította előtérbe. A történetet a második világháború alatti problémáknak megfelelően, a németek elleni harc jegyében rendezték. A tábor egyik sikeres darabja volt a Meneküllek karácsonya с színmíí, melyet először 1942. decemberében adtak elő. A tábori színházi együttes kedvelt műsorszáma volt a Baca (számadó hegyi juhász) c. többfel vonásos zenés színmű, amelyben a lengyel zene magyar jellegű momentumait is, a közös melódiákat is felhasználták. Külön eseményszámba mentek a Mikulás-na/pi műsoros esték, amelyekre nagy gonddal készült fel az együttes, majd a sikeres darabot máshol, többször is előadták. Az egri tábor színházi együttesének magasszintű tevékenységét, a magyarországi lengyel kultúra ápolásában játszott szerepét a Budapesten kiadott Wiesci Polskié с napilap többször is méltatta, értékelő cikket olvashatunk a Materiah/ Obozowe с lengyel nyelvű heti kiadványban is. Az egri lengyelek kulturális élete sokszínű volt, lehetőség nyílott az anyanyelv ápolására, iskolai tanulásra, a középiskolai műveltség megszerzésére. Az egri helyőrségi kórház lengyel részlegében dolgozó Zofia Mlyninkowska 79 ápolónő pl. felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karára, az Egerben végzett gimnazisták egy része még Magyarországon, többségük a felszabadult Lengyelországban képezte magát tovább. A tábor helyzete a német megszállás idején (A tábor létszáma 1944 őszén) Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után a lengyel menekültek helyzete elsősorban anyagilag, majd a nyilas puccsot követően (1944. október 15.) erkölcsi, biztonsági szempontból is katasztrofálissá vált. Gyorsan nőttek a megélhetési gondok, a magyarországi belső helyzet miatt a menekültek körében eluralkodott a bizonytalanság érzése, a tábor lakói egyre inkább csak a helyi lakosság megértésére, segítségére számíthattak. A tábor élelmezése, a szállás mindennapi szükségletének folyamatos biztosítása bonyolultá vált, sok utánajárást igényelt, hiszen több mint 200 tiszt ellátásáról volt szó. Az egri tábor — más lengyel katonai tábortól eltérően — a német megszállás idején viszonylag kevéssé vált kiszolgáltatottá, sikerült összetartani a létszámban levők döntő többségét. 1944. október 1-i részletes létszámkimutatás szerint Egerben 236 katona, altiszt és tiszt tartózkodott : Ezredesek: Tadeusz Czechowicz-Lachowski Stanislaw Les Julian Sas-Kulczycki dr. Zygmunt Wasserab Wíodzimierz Westermark 320 Dr. Alfred Chelmicki Witold Konczakowski Stanislaw Nowakowski (meghalt 1944. október 26-án) Stanislaw Rarogiewicz Józef Rymut
