Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje

JEGYZET 1 Réti, 1970. 12. 2 Leltári száma: 77.1.1. — 77.9.1. A pecsétek 1954-ben Kolacskovszky Lajos hagyatékában maradtak ránk, s kerültek a múzeum tulajdonába, az akkor együttkezelt Iparművészeti és történeti gyűjteménybe. Fennmaradásukat elsősorban annak köszönhetjük, hogy Kolacskovszky Lajos, mint ezidőben megbízott kutató, havi 300 forint tiszteletdíjért elkezdte összegyűjteni a Heves megyei munkásmozgalom történetére vonatkozó tárgyakat és dokumentumokat. HmL. letétek. 2313. A pecsétnyomók (egyéb vonatkozásuakkal együtt) 1976-ban, gyűjteményrendezés során kerültek át a legújabbkori történeti gyűjteménybe. Ezúton köszönöm meg F. Ludányi Gabriella művészettörténész kollégám segítségét, az anyag rendelkezésemre bocsátásában. A pecsétnyomatokra Varga László levéltáros (Heves megyei Levéltár, Eger) hívta fel figyelmemet. A Herman Ottó Múzeum gyűjteményében található tanácsköztársasági anyagokat dr. Veres László muzeológus adta át közlésre. Szíves segítségüket ezúton köszönöm. A Heves megyei pecsétek közül, Réti László már idézett munkájában (1973/199.) közreadta a Gyöngyösi Munkástanács Direktóriuma feliratú pecsét iraton előforduló nyomatát. E tárgy a Gyöngyösi Mátra Múzeum gyűjteményében van. Köszönöm Molnár József muzeológus kollégámnak, hogy erre felhívta figyelmemet. 3 Réti, 1970. 15. 4 Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecsétjeik. Bp. 1973. és A Magvar Tanácsköztársaság központi szervei és pecsétjeik. Bp. 1970. 5 Réti, 1973. 199. ill. 205. 6 Réti, 1970. 14-15. 7 A Heves megye 1918 — 1919. évi történetével foglalkozó szakirodalomban eddig meglehetősen szerény helyet kapott a dolgozatomban foglalt téma. Alapvetően a tanácsköztársasági szervek működését egyedül Soós Imre: Tanácsköztársasági szervek Heves megyében. Levéltári Szemle, 1969. 80 — 85. c. tanulmány fogja össze. E munka azonban a Heves megyei direktóriumok szervezeti változásait, felépítését taglalja. Teljesen hiányzik olyan jellegű feldolgozás, amely a munkásszakszervezetek korai 1918 — 19-es időszakát tárgyalná. Ennek okát elsősorban nem is a történetkutatás hiányosságaiban látom, hanem a korabeli mozgalmi, szervező munka sajátosságaiban. A viszonylag kislétszámú szervezőkön keresztül, szóban, tehát írásos dokumentálás nélkül szerveztek. Azonkívül az első világháború alatt és előtte még a jelentősebb ipari üzemeinkből (Egri Dohánygyár, Egri Lakatos és Lemezárugyár, Egercsehi Szónbánya, stb.) hiányzanak a szakszervezetek. Ezek híján betegsegélyző vagy a társláda működik, mint a legalapvetőbb munkásvédelmi szervezet. A kettős forradalom kutatása a felszabadulás után bontakozhatott ki, évtizedekkel az események után. így az egykorú visszaemlékezések is ritkán vagy alig érintik a tanácsköztársasági szervek, direktóriumok, vagy a párt működését, döntően az eseményekkel, vagy azok részleteivel foglalkoznak. 8 Eger, 1902. VII. 6. 10. lap. 9 Uo. 10 Borovszky, 109. 11 Ladányi, 598. 12 Galániai, 1919-1920. 250-251. 13 HmL. letétek: 2345 Kolacskovszky Lajos iratai. 14 Nagy, 1956. 56. 15 Szecska, 17. 16 Egri Újság, 1918. XII. 10. 3. lap. 17 Nagy, 1955. 21. 18 Egri Újság, 1919. III. 8. 1. lap. 19 Magyarország története VIII. 1976. 224-225. 16* 243