Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje

vezetés feltétlenül arra törekszik, hogy a malom működése, a lisztszállítás minden körülmények között zavartalan legyen. A Tanácsköztársaság megdöntését követő napokban a malommunkások egri szakszervezetét is felszámolták, pénzét lefoglalták.

26 (A lefoglalt szakszervezetekről, a náluk levő elkobzott pénzekről készült korabeli kimutatást lásd az 1. táblázatban.)

27 A Magyarországi szállodai, éttermi és kávéházi munkások és szakácsok szövetsége Ennek a szakszervezetnek egri működésére szinte alig találunk adatot. 1919. január 7-én délután 2 órakor tartották alakuló ülésüket. A pénztárosuk Molnár Sándor volt. Befizetőhelyük az Egri Vendéglősök Szikvízgyára.

28 1919. március 26-án a Kaszinó kávéházban gyűlést tartottak. A gyűlésen kimondották a Magyarországi szállodai, kávéházi, éttermi munkások és szakácsok egri csoportjának megalakulását. Az új vezetőség tagjai: elnök Fischer Jenő, ügyvezető elnök Fischer Miklós, jegyző Fleischer Dávid, pénztáros Klein Bertalan, ellenőr Eberhard Győző és Husztány Andor lettek. Szereplésükről, vagy inkább létezésükről annyit tudunk még, hogy a helyi csoport tagjai ott vannak azon a nagygyűlésen, amelyet 1919 áprilisában a Kaszinó nagytermében tartottak. Itt az egri Szocialista Pártvezetőség által összehívott gyűlésen, nagyszámú résztvevő előtt ismertették a politikai helyzetet, a proletariátus katonai felfegyverzésének mulaszthatatlan szükségét.

29 Az élelmezési munkások (szállodai, éttermi, stb.) szakszervezete is az ellenforradalom első hullámának esett áldozatul, a szakszervezetet 1919 augusztus 10-én felszámolták.

30 A fenti néhány adat elegendő bizonyíték arra, hogy a kávéházi dolgozók szervezete létezett Egerben, a tanácshatalom idején. így pecsétje is feltételezhetően tanácsköztársasági. Egri Szakszervezeti Bizottság Az Egri Szakszervezeti Bizottság pecsétjén semmiféle jele nincs annak, hogy a Tanácsköztársaság idején készült. Miután ismert tény el kell fogadnunk, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom az októberi forradalom után és különösen a proletárdiktatúra idején milyen nagymértékben megerősödött, az ellenforradalom győzelemre kerülését követően pedig mennyire visszaesett. így a Tanácsköztársaság idején is használt szakszervezeti pecséteket tanácsköztársaságinak tekintjük, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a fiatal munkásállamban a szakszervezetek szerepe és feladatköre kibővült. Sok olyan feladatot is végeztek, ami addig kívül állt a szakszervezeti tevékenységen, mint például a gazdaságirányítás területe.

31 Az Egri Szakszervezeti Bizottság pecsétjének vizsgálatánál még egy nehézség adódik. Használatáról nincs írásos adat, tehát olyan irat, melyen a pecsét nyomata rajta van. így a használatára csak közvetett adataink vannak. 1919. január 12-én az egri Szarvas kaszárnyában megalakult a Szakszervezeti Tanács. A korabeli tudósítás szerint Lájer Dezső, az egri Szociáldemokrata Párt elnöke ismertette, miért vált szükségessé : Egerben már a legtöbb szakma szakszervezete megalakult. Ezek gazdasági ügyeinek intézésére kellett létrehozni a Szak226