Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

15. Utcán Az utcalány, a bukott nő múltján és jövőjén merengő vers autográf kéziratán olvasható a témához minden szavával kapcsolódó következő titkosírásos jegyzet: „A nő s az anyaság. — Erre született. Ebben szenteltetik meg az élete. Téged nem ölel soha kis angyali kéz. Nem mondja édes gyermekajk: anyám! Nem vagy méltó rá, hogy tiszta szív öleljen. Anya helyett azt mondják: szemét." JEGYZETEK 1 Gárdonyi Sándor legidősebb fia, Gárdonyi Sándor 1965 végén bekövetkezett halálakor az elhunyt ingóságai közül más fontos okmányokon és sok kéziraton kívül meglepő mennyiségű titkosírással készített feljegyzés került elő. Ezek alapján az egri múzeum széles körben közös munkára hívta és szervezte az érdeklődőket a közel ötven éve megfejtetlen rejtély felszámolására. Minden jelentkező részletes tájékoztatást ós fotókat kapott a múzeumtól, ezenkívül a helyszínen tanulmányozhatták az eredeti jegyzékeket, így indult a kölcsönös tájékoztatással egybekötött kollektív munka, amelyben hxísznál több jelentkező vett részt. Köztük volt Gilicze Gábor jogász egyetemista és Gyürk Ottó budapesti honvéd alezredes is, akik 1969 második felében eljutottak a sikeres megfejtéshez. 2 Ilyen írások többek között Mécs A.: Gárdonyi Gézánál. A Nép 1921. július 24-i számában. — Porzsolt K.: Apróságok Gárdonyiról. A Pesti Hírlap 1922. november 3-i számában. — Lemle R. : Az egri remeténél. Az egri Népújság 1958. november 1.1-i számában. 3 László J.: Gárdonyi Géza titkosírású naplójának megfejtése. Irodalomtörténet 1955. 3. sz. 4 Az első részletesebb közlés : Korompai J. : Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma. Egri Múzeum Evkönyve X. (1972) k. 319 — 364. — Az egri múzeum által készített dokumentációs kiállítást az ország több városában ós Jugoszlávia néhány magyar lakosságú településén is bemutatták. 5 A 15,3 ív terjedelmű, fotókkal illusztrált kötet válogatását e dolgozat szerzőjének közreműködésével Z. Szálai Sándor vógzte. Ugyanő írt hozzá bevezető tanulmányt és utószót. 6 Ennél a résznél gyakran hivatkozunk László János 3. sz. jegyzetben említett tanulmányára, mert az nagyon sok téves megállapítást tartalmaz. Az írás végkövetkeztetése pedig, amely szerint a titkosírás rendszere egy megbotlott agy terméke ós a vele írott feljegyzések értelmetlenek, teljesen légből kapott, a valósággal szöges ellentótben álló és méltatlan Gárdonyi emlékéhez. Sajnos László János véleménye 1953 és 1969 között elég széles körben elterjedt. 7 Mint később részletesebben említjük, Gárdonyi maga jegyezte be a Főkönyv elnevezésű titkosírásos kötet laprögzítő vászonszalagára a titkosírás kialakításának pontos keltét : 1906. április első napjait. 1. sz. ábra. 8 A helykitöltő elemek gyakorlati alkalmazását szemlélhetjük a Bibi c. regény kéziratborítójáról készített részlet fotón. 9. sz. ábra. 9 Jó példa a kezdeti írásmódra az Tsten rabjai kéziratán talált lapszéli jegyzet. 2. sz. ábra. 10 A titkosírás tanulmányozása szempontjából rendkívül fontos iratot a 3. — 5. ábrákon mutatjuk be. 11 Egyiptomi szeleteknek nevezte Gárdonyi a fia hagyatékából előkerült fehér kartoncsíkokat. Az összesen talált 1007 „szeleten" kb. 20 000 szó szerepel eddig tisztázatlan rendszerben és céllal. 12 A Gárdonyi Géza által kíszített, de nem befejezett szinonimagyűjtemény az egri múzeumban a titkosírásos feljegyzések között a Főkönyv elnevezésű füzetben található. A terjedelmes füzet részletesebb ismertetése a szerző Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma című dolgozatában az Egri Múzeum Évkönyve X. (1972) kötete 355 — 357. oldalán olvasható. 218