Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

g) „Név." (197. old.) A bejegyzés közelében a főhős barátjának, Mikey Szél Pistának a nevéről olvashatunk eszmefuttatást. A nevek megválasztására Gárdonyi mindig nagy gondot fordított. h) „Öt ecset." (197. old.) Az író átvitt értelmű szakkifejezései közül való. Az öt érzékszervet illette ezzel a megjelöléssel. Fontosnak mondta a Mesterfüzetben, hogy a hatásos leírás minden érzékszervet foglalkoztasson. A megjelölt helyen egy útszakaszt említ, amelyet aszfalttal kentek. Ez az apróság valóban több érzékszervet érint. i) „12 8" (198. old.) Ez az első olvashatóan hagyott keltezés a kézirat lapszélén. Feltehetően 1919. december 8-át jelenti. j) „Közbejött utcai epizód." (228 — 1. old.) Közvetlenül a jegyzet mellett elkezdve mondja el, hogyan újságolja az utca másik oldaláról odaigyekvő Kenderné azt, hogy megesküdtek. k) „Összepattan." (290. old.) Ez a Gárdonyi készítette kifejezés a főhős Balogh Csaba és festő barátja Mikey súlyos összeveszését jelöli. A jegyzet közelében olvashatók a részletek. Az ismertetett tizenhárom szöveges bejegyzésen kívül a regény kéziratában (7-1, 7-2, 20, 28, 35, 51, 56, 71, 74, 105, 125, 141, 167, 195, 199, 218, 290, 317, 336 sz. lapokon) található egy-két rövid, tintavonásokkal olvashatatlanná tett jegyzet. A kézirati lapok szélein az i) alatt említett, 1919. december 8-át jelző keltezésen kívül még tizenhat titkosírással, tintával bejegyzett dátumot találtunk. Ezekből tizennégy 1919 decemberére vonatkozik: a 8., 9., 10., 12., 13., 15., 21., 22., 24., 27., 28., 29., 30., 31. napokra, kettő pedig 1920. januárjának 1. és 2. napjára. A keltezések jól megmutatják, hogy Gárdonyi milyen lelkes lendülettel dolgozott e két hónapban a kezdetben nehezen indult íráson. 7. Isten rabjai Gárdonyi Géza ezt a ma is elevenen ható történeti regényét pontosan egy évig, 1906. október 1-től 1907. szeptember 30-ig írta.

19 Az egri gyűjtemény Főkönyv elnevezésű titkosírásos kötetében, egy laprögzítés céljából beragasztott fehér vászoncsíkra tintával írott bejegyzésében Gárdonyi elmondja, hogy „Ezt a tibeti írást 906 ápr. első napjaiban kezdtem csinálni." A két dátum, az Isten rabjai írásának kezdete és a titkosírás kialakítása időpontja, érdekes módon igazolja, hogy az Isten rabjai kéziratán talált nénány bejegyzés a titkosírás egyik legelső alkalmazásának tekinthető. A legegyszerűbb írásmóddal készültek, az egyes betűk összekapcsolás nélkül, egyetlen vízszintes irányú sorban helyezkednek el és a jelek a legkorábbi, legkialakulatlanabb formájúak. Az egri múzeumban őrzött 703 kézirati lapból a következőkön találtunk titkosírásos bejegyzéseket. a) „Az a kút részletesebben." „Azt a kutat teteti középre a, király." (I. rész. 13 — 1. lap.) Ezen a helyen a kútról, amelyet Jancsi megbámult, csak egy mondat áll. Ezt tartotta kibővítendőnek az író. Végül azt írta le részletesen — az első kiadás 25 — 28. oldalain — ami a második titkosírásos mondatban áll: hogyan parancsolta a kutat középre a király.

20 b) „Szagok." „Falak hűvössége." (I. rész. 16. lap.) Gárdonyi mindig fontosnak tartotta, hogy leírásai minél több érzékszervet foglalkoztassanak. Ezt nevezte 6, mint korábban már említettük, az „öt ecset" alkalmazásának. 213