Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

vasható folyóírásos szövegek: „Aprógyöngy a mélységekből. (Száz egynéhány történetke.) " „Elöl a kis-rezdületű történetkéket, s a többit fokozatosan. A végső a legerősebb legyen. — Közéje veendő az anekdoták kéziratából is ami beleillik." „Közé veendő a 12 novellából^ Mari néni és Pista bácsi. A kutyáját agyonlövő csősz." Ez a szöveg a lap alján áll és kétségtelenül más időpontban, eltérő tollal és tintával írt. A lap közepén álló titkosírásos jelegyüttessel Gárdonyi az írói mesterség egyik alapvető követelményét írta maga elé nagy, rajzolt jelekkel, figyelmet felhívó elrendezésben : „Csak ami a mélyben mozdít ! " Az íróművészet törvényeit elemző feljegyzésekben nagyon gyakran leírta Gárdonyi, hogy meggyőződése szerint csak a szívhez szóló, a szív mélységéből vett történet hatásos és maradandó értékű. Meg kell mozdítani, rezgésbe kell hozni, „zaklatni" kell az olvasó szívét — mondja ki a saját maga számára szövegezett írói szabályzatban. 4. Bibi Ez Gárdonyi Géza utolsó írása. Halála előtti betegségének napjaiban is ezt írogatta. A könyvet nem fejezhette be. A Dante könyvkiadónál megjelent sorozatban található 244 oldalas kötet csak a 177. oldal közepéig készült Gárdonyi Géza kéziratából. A többit, atyja bőséges előkészítő jegyzeteiből fia, Gárdonyi József írta hozzá. Kétségtelen, hogy ez a kiegészítés vázlatos és nem lehet teljesen azonos a Gárdonyi Géza által írni szándékozott szöveggel, hiszen ő a saját fogalmazványait is sokszor átírta, amíg kéziratát nyomdába küldte. A könyv azonban még így is különleges figyelmet érdemel, mert az életút végéről, tehát legteljesebben tükrözi az író egész életén át alakítgatott erkölcsi szemléletét, világnézetét. Olyan filozofáló mű ez a regény, amelyben a történet csak laza fonál, vékony keret a bölcselkedéshez. A Bibit a Gárdonyi által tervezett hitvallás első fogalmazványának tekinthetjük. Meggyőződésünk, hogy az irodalomtörténészek és a Gárdonyit kedvelő olvasók sokat foglalkoznak még ezzel a munkával. A Bibi — éppen keletkezésének időpontja miatt — nagyon alkalmas Gárdonyi munkamódszerének tanulmányozására és a titkosírás alkalmazásának pontosabb megismerésére. A könyv kéziratát Gárdonyi élete utolsó éveiben, 1920 júniusától 1922 szeptemberéig készítette, amikor már gyakran és szívesen használta a jól begyakorolt titkosírást. Az egri gyűjteményben lévő, 231 lapos, teljesnek mondható tintával írott kéziratban 108 helyen található titkosírásos bejegyzés. Ezekből 45 összefüggő, hosszabb szöveg, 63 pedig az írás napjának jelölése. Fentieken kívül, sőt bizonyos szempontból azokat megelőzően figyelmet érdemelnek a kézirat tartóborítóján olvasható titkosírásos feliratok. Jegyzetek a kézirattartón (7. ábra) Gárdonyi úgy készítette a szürke kartonból való borítékot, hogy kifordította az Új nemzedék című hetilap

15 1917. szeptember 23-i számának a fedelét. Ezen tintával rajzolt, rendkívül nagy méretű jelekből álló titkosírásos és egyszerűbb külsejű folyóírásos szövegek olvashatók. A folyóírásos szövegek: „Bibi — Történet — Az én világom — Nem regényes 200