Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

„Kő nem kő = У J У ; szár — Ж; pedig pedig helyett = ^M Ki) Eger — OX- ; szamaras = 4 ; ISZÍÍJ? = ^£^_ ', oszlopok = ^—-cr""'' „Bánat— \\ fundamentom = ^f ; szenvedés = K

_^j^

í ; játékos Ç^ „Dráma — УС7\ > többi = />* ; йЫг = syf ; bátran = /me = /^S ; próba = f y« = ^t ; 7^e = -^ ." „Rövidítésekkel is próbálj dolgozni, pl. mindent l (ehet) röviden.'" „Tört :tört helyett = Q *4 .» II. Eddig közöletlen tit к о s ír ás os feljegyzése к Már az előbbiekben is említettük, hogy Gárdonyi titkosírása egyéni gyorsírásnak is tekinthető, amely a kívülállóval szembeni elzárkózás mellett az írás gyorsaságát is biztosította gazdájának. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a legváratlanabb helyeken, könyvekben, kéziratok lapszélén, dobozokon, íróasztalfiókok belsejében találunk szöveget ezzel az írással. Ahogyan múlt az idő az írásrendszer használatának kezdetétől és ahogyan egyre biztosabbá, kényelmesebbé, bizonyos értelemben szórakoztatóbbá vált az író számára a titkosírás használata, úgy lett egyre gyakoribb és sokfélébb az alkalmazás területe is. A gazdag Gárdonyi-hagyaték feldolgozása során a már említett közlemények megjelenése óta is újabb titkosírásos szövegre bukkantunk. Ezek egyenként nem jelentősek, de együttesen alkalmasak a rejtjeles írás mindennapi használatának teljesebb megismerésére és ugyanakkor segítik Gárdonyi munkamódszerének megismerését is. Az utóbb előkerült feljegyzések jelentékeny hányada a Gárdonyi-hagyatékhoz tartozó közel nyolcezer kötetes könyvtár leltározásakor vált ismertté. A rövid megjegyzések rögzítik az író véleményét a könyvről és megvilágítják olvasási, illetve feldolgozási módszerét. Most az ilyen bejegyzéseket vesszük sorra. 13 Egri Múzeum Évkönyve XV. 193