Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

A s

zá m jegyek A titkosírás számrendszerét, mint azt a fejezet bevezetésében említettük Gyürk Ottó budapesti lakos, abban az időben honvéd alezredes, fejtette meg. Gárdonyi Géza titkosírásának elemzése. Számok megfejtése című, 1969. augusztus 20-án kelt xerox eljárással sokszorosított és az egri múzeumnak is megküldött tanulmányában elmondja, hogy egy televízió-adásból szerzett tudomást a titkosírásos hagyaték létezéséről és arról, hogy azt 1922 óta nem sikerült megfejteni. A múzeumtól kapott másolatok, fotókópiák és adatok alapján indult el, széllyukkártyák alkalmazásával, majd statisztikai feldolgozással 1969 augusztusában eljutott a számjegyek helyes megfejtéséhez. Az írásrendszer számjegyei: Folyófrásban Л végleges forma Rilkább változat 0 X I 42 / 3 о 4 S 5 5 V л < ü С Э Ц 7 Л/ s*>~/ И H ГЛ ^ \ 9 » Megjegyzések a számjegyekhez 1. A számjegyekhez felhasznált végleges formák szinte kivétel nélkül megtalálhatók a betűjelek között. Ez a körülmény azzal a veszéllyel járna, hogy olvasáskor össze lehet téveszteni a számjegyeket az azonos formájú betűvel. Gárdonyi e bizonytalanság kiküszöbölésére minden számjegy alá külön jelet (t-i) rajzolt, ami azonnal felhívta figyelmét, hogy nem betűjelről, hanem számjegyről van szó. 2. Ahogyan a betűk esetében Gilicze Gábor elgondolása nyomán megkíséreltük felismerni Gárdonyinak a forma kialakítására vezető valószínű gondolatmenetét, most önállóan sorra vesszük a számjegyeket és ismertetjük e tekintetben kialakult véleményünket, feltételezéseinket. 174