Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Füköh Levente: Heves nagyközség melletti pleisztocén képződmények malakológiai vizsgálata
6. ábra: A Vallonia costata és a Vallonia tenuilabris százalékarányának változása A fentiekben felvázolt ökológiai változások alapján a fauna, ill. az üledék korára nézve az alábbiak mondhatók el: A megelőző földtani vizsgálatokból ismeretes, hogy a Heves környéki futóhomokok a pleisztocén végén rakódtak le (RÓNAI, A. 1975). Ezt az irodalmi adatot jól alátámasztják a Mollusca fauna vizsgálatok is. A faunában előforduló fajok közül a Vallonia tenuilabris és a Columella, edentula, e két jellegzetesen hidegtúrő faj hazánkban a Würm kori üledékekre jellemző (KRQLOPP, E. 1965). A kronológia további finomítását a malakologiai anyag nem teszi lehetővé, mivel a feldolgozott anyagmennyiség nem olyan nagy, hogy finom részletek nyomon követhetők lennének, valamint a faunában előforduló fajok ökológiai igényei is elég széles skálán mozognak. Alaposabb vizsgálatot igényelne annak a megállapítása, hogy az előzőekben kimutatott hidegcsúcs (4. réteg) a Würmön belül melyik glaciálisnak felel meg. Sőt az sem bizonyítható egyértelműen, hogy egyáltalán glaciálisról beszélhetünk-e, vagy csak egy interglaciális hidegebb csúcsáról. Mivel az 1. réteg alatt a fx'irási eredmények nem adtak értékelhető faunát, s a 8—9. réteg sem tartalmaz említésre méltó malakologiai anyagot, így a változás iránya sem lefelé, sem fölfelé nem követhető a szelvényben. Meg kell tehát elégedni azzal a ténnyel, hogy a feldolgozott fauna kiértékeléséből levonható következtetések jól alátámasztják az irodalomban közölt adatokat, továbbá kiegészítik annyiban, hogy megállapítható az üledék Würm kori volta. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat célja volt, hogy a Heves nagyközség határában levő, bányászat által feltárt üledékek mikrofaunájáról képet nyerjünk, s ennek a faunának a segítségével kiszélesítsük ismereteinket a területen lerakódott pleisztocén üledékekről. A fentiek értelmében a Boconádi út mellett található, jelenleg művelés alatt nem álló bányában olyan szelvényt készítettünk, mely lehetővé tette a modern mikrosztratigráfiai gyűjtést és feldolgozást. A szelvény készítése során 9 réteget különítettem el. A rétegek közül 5 volt alkalmas arra, hogy a benne levő faunát statiszL(>
