Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

Korompai János ÚJABB ADATOK GÁRDONYI TITKOSÍRÁSÁRÓL ÉS KÖZÖLETLEN RÉSZEK FELJEGYZÉSEIBŐL Bevezetés Gárdonyi Géza titkosírásának megfejtése a közelmúlt évek irodalomtörténeti kutatásainak figyelemre méltó és figyelmet keltő, de egyesek szemében kissé szenzációs jellegű és romantikus mellékízű eredménye. A sikeres megoldáshoz elvezető, szokatlan módon szervezett, bizonyos értelemben kollektív jellegű kutatómunka,

1 majd az elért eredmények ismertetése széles körű nyilvánosságot kapott, nagy érdeklődésre talált, de többféle visszhangot keltett. Az általános és nagyfokú érdeklődés mellett néha félreértés, a téma lebecsülése és félremagyarázása is tapasztalható lett. A különleges titkosírás létezésére utaló első közlemények — nem egy esetben az író közvetlen nyilatkozatai alapján — már Gárdonyi Géza életében megjelentek, közvetlenül halála után megszaporodtak, majd a megfejtésre irányuló néhány eredménytelen próbálkozás után elgyérültek.

2 A felszabadulást követően, 1955-ben nagy port kevert László János téves következtetéseket tartalmazó megfejtési kísérlete.

3 Az író fiának 1965 végén bekövetkezett halálakor a hagyatékából előkerült váratlanul nagy mennyiségű titkosírásos feljegyzés ismét a rejtélyes írásmód felé irányította az általános kutatókedvet. A megfejtésre törő munka megszervezésekor, a lehetséges és valószínű eredmények kibontakozásakor, majd a sikeres megfejtés bejelentését követően sok sajtóközlemény jelent meg, számos nyilatkozat hangzott el, riportok készültek és előadásokra, kiállításokra került sor.

4 A téma népszerűsítése tekintetében fontos eredmény volt, hogy a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó 1974 telén Gárdonyi Géza Titkosnapló címmel egy kötet válogatást jelentetett meg a legjellegzetesebb titkosírásos feljegyzésekből.

5 A számos, egymástól függetlenül megjelent közlemény után sem mondhatjuk, hogy az irodalomtörténészek vagy a kérdés iránt kedvtelésből érdeklődők teljes és helyes képet kapnak Gárdonyi titkosírásáról, erről a különleges szellemi teljesítményről. Még az említett válogatáskötet sem ért teljesen célt, nem világította meg eléggé Gárdonyi titkosírásának jellegét, az írás rendszerét, a használatának módját és az író életében betöltött szerepét. Az eddig megjelent írások csak általánosságban és nem elég meggyőzően adtak választ arra, hogy Gárdonyi Géza mikor, milyen körülmények között, hogyan, miféle forrásokra támaszkodva és milyen célból hozta létre írásrendszerét, milyen tárgyú és milyen terjedelmű feljegyzéseket készített ezzel az írásmóddal, mi az egyes jelek eredete, írásmódja, kialakulásának menete, stb. A jelenleg elérhető közlések fő hiányossága, hogy bennük nem jelent meg a titkosírás teljes betűrendszere, abc-je, nem ismertetik kellő részletességgel a jelek használatának szabályait és lehetőségeit. Ennek a dolgozatnak egyik fő célja e mulasztás pótlása. Munkánk másik fő célkitűzése, hogy közreadjuk és értékeljük a megfejtés óta 167