Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

mulasztásai miatt előbb bebörtönözték, majd 1579 végén, a vizsgálat befejezését be nem várva Erdélybe szökött. 1579. júl. 4. OL. E. 249. Ben. Mand. 21. (6-9), 1579. dec. 11. OL. E. 244. Minutae. 2. (449). — Kövér Ferenc diósgyőri várnagyságát cserélte fel az egri provizorátusórt. 1578 végén nagyon elmérgesedett a viszony Kolonich Bertalan várkpitány és Kövér Ferenc között. Kolonich szinte kiüldözte, úgyhogy 1579-ben a provizor Bódy Menyhért. (1577. szept. 25. OL. E. 254. 5—6. (53 — 54). — Iványi Reg. 50. - 1579. jan. 25. OL. E. 254. 8-9. (36).: „. . . der Predicanndt hochlich beschweret, das ime der jeeziger Hoffrichter alhie nichts gebenn will, der vorige Hoffrichter Schokloschi hette doch bisweilen ettwas geben, von diesem aber kendt er nichts bekommen.". . . Megjegyezzük még, mint jellemző mozzanatot az akkori idők káderpolitikájára, hogy amikor 1576. júniusában Kolonich kinevezésével meg akartak szabadulni Ungnád provizorától, Körössy Mihálytól, a szóba hozott Zeleméry Miklós, Paczot Zsigmond, Pesti Ferenc, Szikszay Imre és Soklyosi közül Rueber Soklyosit ajánlotta, mivel ő Szatmárban szolgált és a németek között otthonos. {Iványi Beg, 47. - 1576. aug. 24. OL. E. 249. Ben. Mand. 17 (26). 174 1578. máj. 3. OL. E. 249. Ben. Mand. 20. (6-9): . . . „ministris Ecclcsiae eiusdem capellanis, rectori scolae, subcustodi, succentori et pulsatori certa praebenda ex castro Agricnsi iuxta antiquissimam consuetudinem dari solebat, nunc verő per avaritiam provisorum, eisdem ea Praebenda denegatur...." 175 Hernáth Péter, a nagyszombati iskola első rektora 1558-ban lépett Rómában a jezsuiták közé. Nemes szülők gyermeke. János öccse kivételével 1566-ban Szigetvár elestekor kiirtották az egész családot. Ekkor érkezett, mint felszentelt páter Nagyszombatba. Az első becsületesen magyarul tudó jezsuitát a káptalan felkérte, hogy prédikáljon a magyaroknak. 1567. máj. 9-én meghalt. — Szántó István 1566-tól mondattant tanított Nagyszombatban, akkor még szerpapként. (1566 Karácsonyán szentelték fel). 1561-ben lépett a jezsuiták közé. Nem ő az első magyar jezsuita, de az elsőket mind túlélte, abban az értelemben is, hogy a legtöbbje később elhagyta a rendet; igy a másik nagyszombati tanár, Pálji Dániel is. Pálfi 1560-ban lépett a rendbe. Nagyszombatban 1566 —68-ban tanított grammatikát. 1569-ben kilépett a rendből, még nem volt felszentelve. {Péteri, 143., 144., 214., 219., 235-243.) 176 DRHSJ III. 7. — Kettejük közül csak Undó Márton kezdte el Nagyszombatban a jezsuita rend keretében tanulmányait 1565-ben. Thomány 1569-ben Bécsben lépett a rendbe. 177 DRHSJ II. 164. — Leleszi 1564-ben, Nagyszombatban lépett a jezsuiták közé, Törős 1563-ban Bécsben. 178 DRHSJ II. 294. 179 DRHSJ II. 111., 164., III. 365., 649. 180 DRHSJ II. 38., 108., 111. 181 SAEII. 170. 182 Leleszi 1579. április 7-ón Gyulafehérvárról így jelent, mikor Egerből odaérkezett: „medium annum in eo munere exegi." (DRHSJII. 318.). — Radéczi 2 — 3 hónapra kérte ki Leleszit 1578 augusztusában Lanoy provinciálistól: „nuper mense augusto, cum Vienneam venissem, ep. agr. a nobis contendit, ut ad duos terve circiter menses P. Lolesium sibi commodaremus...." (DRHSJ II. 294.). — A szakirodalomban sok téves adat olvasható Leleszi tartózkodásával kapcsolatosan. Pl. Szederkényi Nándor egy évig Egerben folytatott működéséről ír {Szederkényi II. 258.) 183 DRHSJ II. 294. ' 184 DRHSJII. 237. (CXXI. sz. okmány) 185 1579. jan. 25-én Kolonich várnagy a Szepesi Kincstárnak jelenti, hogy a német prédikátor Kassára utazott, pártfogásukat kéri. OL. E. 251. Causa, reg. vice. dir. 3172 (36). — Spangerberg Németországból jelenti, hogy Joachim lelkész „anno 1579 den 3 oder 4 Juli auf die neue Hütte zwischen Falfelt und Lentenberg zu mir gekommen." {Payr, 15.) 186 DRHSJ IL 237. : „Nam paulo post, nescio qua de causa, clam cum omnibus suis domesticis Agria profugit." 151