Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Füköh Levente: Heves nagyközség melletti pleisztocén képződmények malakológiai vizsgálata

északra Boconád irányában közel 100 — 200 m között ingadozik a homokréteg vastagsága. Az általam begyűjtött, mintegy 4 méteres szelvényben kimondott rétegződés nem található, ami érthető, hiszen a területen valamikor meglevő süliedéket futóhomok tölti ki (RÓNAI, A. 1975). Ennek ellenére, hogy munkámat megkönynyítsem, igyekeztem a legkisebb különbségeket is kihasználni az egyes szintek elkülönítésére, így például a mésztartalmat, valamint a humusztartalmat vettem alapul. Ahol már erre sem volt mód, ott egyszerűen metrikus felosztást alkalmaztam. A fentieknek megfelelően a felosztás a következő : 1. 405—375 cm. Tipikus futóhomok, benne mészkiválás nem tapasztalható. A fauna egyedszáma kicsi, ezért statisztikai kiértékelésre nem alkalmas. Megemlítendő azonban, hogy benne legnagyobb egyedszámban a Pupilla muscorum van jelen. 2. 375 — 345 cm. Az előző réteghez hasonlít, minimális eltérést kissé vöröses színe mutat. A fauna egyedszáma kicsi, így ez a minta sem értékelhető statisztikusán. Legnagyobb példányszámban a Pupilla sterri található. 3. 345 — 315 cm. Ez a réteg enyhén meszes, kb. a középtáján pedig mészfeldúsulásos konkréció csík látható. A fauna egyedszáma ugrásszerűen megnő, domináns faj a Pupilla sterri. 4. 315 — 285 cm. Enyhén meszes, növényi gyökér maradványokat is tartalmaz. Domináns a Pupilla sterri. 5. 285 — 255 cm. Az üledék minősége megegyezik az előzőével, növényi maradványokat szintén tartalmaz. Domináns a Pupilla sterri. 6. 255 — 225 cm. Az előző két mintánál kevésbé meszes, viszont apró kvarc szemcsék találhatók benne. Domináns faj a Pupilla muscorum. 7. 225 — 180 cm. Igen meszes, kötött homok. Növényi maradványok nem találhatók benne. Faunája a legnagyobb egyedszámú, a vizsgált minták egyedszámának 54,5 százalékát teszi ki. Domináns faja a Vertigo pygmaea. 8. 180—130 cm. Humuszos homok, feltételezhetően a felette levő humusz réteg színezte el. Összesen 1 db töredék található benne. A faunahiányt valószínűleg a humuszsavak oldó hatása okozta. 9. 130 — 0 cm. Humuszréteg, faunája nincs, mindössze 1 db töredék található benne. A faunahiány oka feltehetően az előzőekben mondottakkal indokolható. Mint a bevezetőben már említettem, a modern vizsgálat elengedhetetlen feltétele, hogy az egyes rétegekből előkerült fauna statisztikailag kiértékelhető menynyiségű legyen. Ez a feltétel csak a 3 — 7. rétegekben teljesül, így az üledék lerakódása során bekövetkezett változások csak ezekben a rétegekben követhetők teljes igényességgel. Az egyes rétegek faunájához az alábbi megjegyzés fűzhető: Az 1. rétegben legnagyobb egyedszámmal a Pupilla muscorum képviselteti magát. Ez a faj ubikvista, míg a mellette nagy számban található Trichia striolata főleg lombos erdőkben és ligetekben él. Ma hazánk területén igen kevéssé elterjedt, főleg tőlünk északra a hegyvidékeken található (SOÓS, L. 1959). A 2. rétegben a két előzőekben említett faj erősen visszaszorul s a kimondottan hidegtűrő Pupilla sterri kerül előtérbe. A 3. rétegben a P. sterri jelentős számban megtalálható, mellette azonban még a következő fajok is említést érdemelnek: Vallonia, costata, Succinea oblonga. A 4. rétegben az előzőekben fölsorolt fajok százalékarányai erősen visszaszorulnak aP. sterri kivételével. Ugyancsak ebben a rétegben figyelhető meg a Vallonia costata és a Vallonia, tenuilabris váltása. Míg a 3. rétegben a V. tenuilabris nem fordul elő, a V. costata, viszont viszonylag magas százalékkal szerepelt, addig itt a 14