Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

tekius Zdanenus (családi nevén Rezják Mihály, anyja neve Pratek Katalin), aki evangélikus lelkész volt, Selmecbányán tanult, szüleit tekintve pedig tót származású, az egri iskolába iratkozott, s ott három évig tanult (Miskolezi Balthazar és Sárközi Bálint működése idején) mivel igen szerette volna a magyar nyelvet elsajátítani.'

237 Az egri protestáns iskola tehát a magyar nyelv ápolásában is jelentős küldetést tölthetett be. Eger protestáns parochusa 1590-től kétségtelenül Sárközy János, Sárközi Dohi Bálint névrokona. A vár alatti „magyar templomban" prédikált, ahogy a Szent Mihály templomot az egri vár 1594/95. é\i számadásában nevezték.

238 A katolikusok templomáról is tudunk — más forrásbcl — ebben az időszakban, sajnos helymeghatározás nélkül. Természetesen most is működött a káptalani iskola, mint korábban, az egész korszakban. Sárközy János módos nemesember lehetett. Az 1591 — 96. években folyamatosan segélyezte a Wittenbergben tanuló magyar diákok közösségét, Losonczy Mihály tanulmányi költségeit pedig magára vállalta. Érdekes, hogy 1592-ben a wittenbergi magyar diákoknak közel az egyharmadát egri köznemesek dotálták. Sárközy Jánoson kívül mecénásként szerepelt Pásztohy Gergely egri lovastiszt, a későbbi szarvaskői kapitány, aki Debreceni Jánost patronálta ; Fodoroczky Gergely hadnagy Bakay Pétert, Monachy Péter hadnagy Egri Dávidot és Kováts János Thúri Lőrincet taníttatta. Hat diák egészében vagy részben a maga költségén élt Wittenbergben, hét diák protezsáltja viszont mágnás volt (Homonnai Drugeth István, Dobó Ferenc, Báthory István, Tököly Sebestyén, Bebek Istvánné, Bánffy Györgyné és — természetesen — Rákóczi Zsigmond. Rákóczinak a tanítványa 1592-ben már Vári János, hiszen Sárközi Bálint befejezte az egyetemet.) Az egriek diákjai közül csak kettőről tudjuk, hogy 1596 előtt befejezték a tanulmányaikat, s azt, hogy ezután hol helyezkedtek el. Debreceni János Heicére került, az ottani református iskola tanára lett. Bakay Pétert a gyöngyösi helvét vallásúak iskolájának a vezetőjévé nevezték ki; hiszen Bakayt egy gyöngyösi polgár, Benedek deák (literátus) is patronálta.

239 Egerben elvárták a protestáns prédikátortól, hogy birtokos nemesember legyen, beltelekkel, házzal. Az 1590 — 92. években mesteremberek és parasztok is egyre többen nemességet szereztek, némi furfanggal és csúszópénzekkel.

240 A várhoz rendelt robottól, adóktól így mentesültek. 1592-ben végre elkészült a város bástyás kőfala is, előtte jókora árok futott. A városi öntudat erősödésének mintegy a jelképe volt.

241 Az évtizedekkel korábban még egymástól elkülönült városrészek a városfalépítéssel párhuzamosan egyre inkább összeépültek. Eger panorámája a felvidéki városokhoz kezdett hasonlítani. Prépostváry Bálintot, aki 1591 októberétől parancsnokolt Egerben, felháborította az egri parasztoknak és iparosoknak mindinkább nagyobb létszámú kiváltságossága, nemessége. A bécsi körökben otthonosan mozgó Károlyi Jánost, az egriek szószólóját, nemesi oklevél készíttetőjét diszkreditálta. Őfelsége parancsára minden parasztnak be kellett mutatni a kutyabőrt; aki nem volt hajlandó, azt a várnagy jobbágynak minősítette. Rengeteg haragost szerzett a városban. A vármegye a civitas mellé állt.

242 Prépostvári tisztjei a káptalant is magukra haragították. Pedig ebben a helyzetben a római egyház természetes szövetséges lehetett volna. Prépostvárynak várnagysága első napjaiban azzal kellett foglalkoznia, hogy a káptalan panaszára, felsőbb parancsra két tisztjét bebörtönöztesse és széles körű vizsgálatot indítson, mivel 1591 októberében Hernádnémetinél a fizetetlen egri katonák fegyveresen támadták meg az egri káptalannak a dézsma behajtására megjelent embereit. 132