Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

reformátusokat. Közvetlenebbül érintette őket Ungnád enervált konzervatizmusa, sorozatos ballépése. Amíg a reformáció kezdetén az anarchikus viszonyok kedveztek az új hit szabad elterjedésének, addig a győzelmes reformációnak rendre, s erős kezű, szabad szellemű magyar vezetésű uralomra lett volna szüksége. Ungnád most mindezeknek az ellentétét testesítette meg. Főkapitánysága utolsó évében pedig egyszerűen elvesztette a fejét.

221 Ebben az időszakban különösen fontos lett volna Eger református gyülekezete számára, hogy határozott, nagy egyéniség vezesse. De Paksy Mihály Kolonich Bertalannal egy időben eltávozott, s 1585-ben meg is halt Semptén. Parochus, vezető lelkész nélkül maradtak volna az egriek? A fentieket tekintetbe véve ez lehetséges, de valószínűtlen. 1579-től 1585-ig Miskolcon Hevesi Mihály volt a parochus, Heves mezőváros szülötte. 1579-ben a borsodi esperesi tisztséget is viselte. 1588 nyarától haláláig 1593-ig Szikszón élt, ahol lelkész is, s egyúttal újra borsodi esperes. Közel négy évig sem Miskolcon, sem Szikszón nincs nyoma (1585 — 88), életrajzának ez a szakasza ismeretlen.

222 Hevesi Mihály borsodi esperes korában hivatalból is jól ismerhette az egri helvét vallású gyülekezetet, hiszen az Eger-patak bal partja közigazgatásilag már Borsod megyéhez tartozott. Felmerül a kérdés, hogy 1584 nyara után, Paksy Mihály távozásával nem fordultak-e Hevesihez az egriek ? Nyilván örömmel fogadták volna a nagynevű lelkipásztort a megüresedett plébánosi székbe. Ezek az időrendi párhuzamosítások legalább munkahipotézis fokán Hevesi Mihály szerepére utalhatnak az 1585 — 88. évek között Egerben. Egy másik lehetőség, hogy Sárközy Jánost tekintsük nemcsak 1590—96, hanem az 1585 — 90 közötti évek egri parochusanak. Hiszen Wittenbergben 1581-ben kezdte meg tanulmányait.

223 Ha másutt tovább nem tanult, akkor 1584-ben már abszolvált és 1585-ben átvehette — egyenesen az egyetemről jövet, mint Szikszay — az egri helvét vallásúak lelki vezetését. De okmányokkal lelkészi jelenléte 1590 előtt Egerben nem mutatható ki. (Igaz viszont, hogy az egri várszámadások iratanyaga is éppen az 1580 — 90 közötti évtizedből egészében megsemmisült). 1588 márciusában Rákóczi Zsigmondnak, a későbbi erdélyi fejedelemnek, a Rákóczi család rangját és vagyonát köznemesként megalapozó hadviselt férfiúnak egri főkapitányi székbe való jelölésének a puszta híre is felvillanyozta az egri polgárokat. Rákóczi neve még a káptalanban is kellemesen csengett. 1583-ban Szegedy Pál helynök „benevolus amicusnak" nevezte az akkor még Szendrőn parancsnokló Rákóczit és ugyanígy beszélt róla — más előtt — még 1586-ban is.

224 Rákóczi nemcsak kitűnő gazda, hanem diplomáciai érzékkel megáldott, nagyvonalú egyéniség. Megérkezése után elsősorban az akkori káptalan vezetőjével, Bejczy nagypréposttal igyekezett jó kapcsolatot kialakítani. 160 forintot adott neki kölcsön, amikor 1589 elején Eperjesre az oktavalis bíróság ülésére Bejczynek el kellett utazni (nem is tudta megadni, mivel a bírósági tárgyalások közben meghalt).

225 Rákóczi a kanonokok birtokainak dézsmáit 1588 —89-ben mind megvette, úgyhogy 6000 aranyforintot fizetett ki nekik.

226 Az persze kétségtelen, hogy ekkor és mindig is a reformáció pártján állt. Erre az 1588 —89-ben a vizsolyi biblia ügyében kifejtett tevékenysége a legmeggyőzőbb bizonyíték. Köztudott, hogy Károli bibliáját Vizsolyon, Rákóczi Zsigmond falubirtokán nyomták ki. Erre a célra Manskovit Bálint nyomdásznak Rákóczi házat és telket adott. Kevésbé ismert viszont, hogy amíg a külföldről hozatott betíík Ecsedi Báthory István pénzén nem érkeztek meg, addig Manskovit a régi naptár szerint kalendáriumokat nyomtatott (a protestánsok számára, akik 1593-ig nem fogadták 9 Egri Múzeum Évkönyve XV. 129