Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

reformátusokat. Közvetlenebbül érintette őket Ungnád enervált konzervatiz­musa, sorozatos ballépése. Amíg a reformáció kezdetén az anarchikus viszonyok kedveztek az új hit szabad elterjedésének, addig a győzelmes reformációnak rendre, s erős kezű, szabad szellemű magyar vezetésű uralomra lett volna szüksége. Ungnád most mindezeknek az ellentétét testesítette meg. Főkapitánysága utolsó évében pedig egyszerűen elvesztette a fejét. 221 Ebben az időszakban különösen fontos lett volna Eger református gyülekezete számára, hogy határozott, nagy egyéniség vezesse. De Paksy Mihály Kolonich Bertalannal egy időben eltávozott, s 1585-ben meg is halt Semptén. Parochus, ve­zető lelkész nélkül maradtak volna az egriek? A fentieket tekintetbe véve ez le­hetséges, de valószínűtlen. 1579-től 1585-ig Miskolcon Hevesi Mihály volt a parochus, Heves mezőváros szülötte. 1579-ben a borsodi esperesi tisztséget is viselte. 1588 nyarától haláláig 1593-ig Szikszón élt, ahol lelkész is, s egyúttal újra borsodi esperes. Közel négy évig sem Miskolcon, sem Szikszón nincs nyoma (1585 — 88), életrajzának ez a sza­kasza ismeretlen. 222 Hevesi Mihály borsodi esperes korában hivatalból is jól ismerhette az egri helvét vallású gyülekezetet, hiszen az Eger-patak bal partja közigazgatásilag már Borsod megyéhez tartozott. Felmerül a kérdés, hogy 1584 nyara után, Paksy Mi­hály távozásával nem fordultak-e Hevesihez az egriek ? Nyilván örömmel fogadták volna a nagynevű lelkipásztort a megüresedett plébánosi székbe. Ezek az időrendi párhuzamosítások legalább munkahipotézis fokán Hevesi Mihály szerepére utal­hatnak az 1585 — 88. évek között Egerben. Egy másik lehetőség, hogy Sárközy Jánost tekintsük nemcsak 1590—96, ha­nem az 1585 — 90 közötti évek egri parochusanak. Hiszen Wittenbergben 1581-ben kezdte meg tanulmányait. 223 Ha másutt tovább nem tanult, akkor 1584-ben már abszolvált és 1585-ben átvehette — egyenesen az egyetemről jövet, mint Szik­szay — az egri helvét vallásúak lelki vezetését. De okmányokkal lelkészi jelenléte 1590 előtt Egerben nem mutatható ki. (Igaz viszont, hogy az egri várszámadások iratanyaga is éppen az 1580 — 90 közötti évtizedből egészében megsemmisült). 1588 márciusában Rákóczi Zsigmondnak, a későbbi erdélyi fejedelemnek, a Rákóczi család rangját és vagyonát köznemesként megalapozó hadviselt férfiúnak egri főkapitányi székbe való jelölésének a puszta híre is felvillanyozta az egri pol­gárokat. Rákóczi neve még a káptalanban is kellemesen csengett. 1583-ban Sze­gedy Pál helynök „benevolus amicusnak" nevezte az akkor még Szendrőn parancs­nokló Rákóczit és ugyanígy beszélt róla — más előtt — még 1586-ban is. 224 Rá­kóczi nemcsak kitűnő gazda, hanem diplomáciai érzékkel megáldott, nagyvonalú egyéniség. Megérkezése után elsősorban az akkori káptalan vezetőjével, Bejczy nagypréposttal igyekezett jó kapcsolatot kialakítani. 160 forintot adott neki köl­csön, amikor 1589 elején Eperjesre az oktavalis bíróság ülésére Bejczynek el kellett utazni (nem is tudta megadni, mivel a bírósági tárgyalások közben meghalt). 225 Rákóczi a kanonokok birtokainak dézsmáit 1588 —89-ben mind megvette, úgyhogy 6000 aranyforintot fizetett ki nekik. 226 Az persze kétségtelen, hogy ekkor és mindig is a reformáció pártján állt. Erre az 1588 —89-ben a vizsolyi biblia ügyében kifej­tett tevékenysége a legmeggyőzőbb bizonyíték. Köztudott, hogy Károli bibliáját Vizsolyon, Rákóczi Zsigmond falubirtokán nyomták ki. Erre a célra Manskovit Bálint nyomdásznak Rákóczi házat és telket adott. Kevésbé ismert viszont, hogy amíg a külföldről hozatott betíík Ecsedi Báthory István pénzén nem érkeztek meg, addig Manskovit a régi naptár szerint kalendáriumokat nyomtatott (a protestánsok számára, akik 1593-ig nem fogadták 9 Egri Múzeum Évkönyve XV. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom