Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Füköh Levente: Heves nagyközség melletti pleisztocén képződmények malakológiai vizsgálata

2. ábra: A szelvény képe lógiai ismereteinket felhasználva rekonstruálni tudjuk az egykori fauna ökológiai viszonyait. A finomrétegtani gyűjtő és feldolgozó módszer kialakulásával megindult a magyarországi kvarter Mollusca fauna vizsgálata. Ennek a munkának jelentős eredményei tették lehetővé Magyarország negyedkori képződményeinek Mollusca anyag alapján történő tagolását. Önálló malakológiai sztratigráfia kidolgozását pleisztocén képződményeinkre Krolopp Endre kísérelte meg (KROLOPP, E. 1973a) Munkámban az eddigi negyedkori malakológiai kutatások eredményeire támaszkodva próbáltam meg a Heves nagyközség melletti pleisztocén képződmények sztratigráfiai feldolgozását. Heves nagyközség határában több ismert és jelenleg is művelés alatt levő homok, ill. kavicsbánya található. Ezek a bányák mint őslénytani lelőhelyek is régóta ismeretesek. Az elmúlt évek során jelentős ósgerinces anyag gyűlt össze a munkások bejelentései nyomán. Ezek a leletek azonban kivétel nélkül gerinces makrofauna maradványok voltak. Hogy a területet minél jobban megismerjük, s mai képének kialakulásáról képet alkothassunk, célszerűnek láttam olyan gyűjtést végezni, melynek során elsősorban mikrofauna kerülhet elő. Több bánya bejárása során erre legkedvezőbb lehetőségek a Boconádi út mellett levő időszakosan nem művelt bányában adódtak. A gyűjtést 1977 tavaszán végeztem Rozsnyói Márton és Fodor László segítségéve]. A fenti időben a bánya területét csak kisrészben borította víz, így mód nyílt szelvény készítésére. Az irodalmi adatok szerint (RÓNAI, A. 1975) a vizsgált területen, Hevestől 12