Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

Aímg Ausztriában a katolicizmus helyzete nem erősödött meg, addig Magyarorszá­gon legfeljebb a status quo fenntartására törekedtek, ahol lehetett. 195 Gondoljuk csak át egy ellenintézkedés lehetőségeit 1580-ban. A várnagy, Ko­lonich Bertalan Rueber generális barátja, 1588-tól a veje volt. S bár Kolonich tud­tával történt mindez, 196 leváltásához Rueber generális jóváhagyására volt szükség. Azonban tegyük fel, hogy átnyúlnak Rueber feje felett. Kivel váltották volna le Kolonichot? Ki hajtotta volna végre a katolikus restaurációt? Egész Felső-Magyar­országon, kettő kivételével, a végvári haderőben (beleértve a német seregeket is) nem akadt tiszt, aki katolikus vallású lett volna. A két katolikus parancsnok pedig az egri várnagyi szerepre alkalmatlan volt, más-más okokból. Az információ nagyon illetékes személytől való: Antonio Possevino, a pápa megbízottja, a kor egyik ki­emelkedő jezsuita alakja jelentette 1583-ban; három hónapot töltött Kassán és Leleszen, többek között a tartomány helyzetének vizsgálata céljából. A két katoli­kus tiszt gróf Ferdinánd Nogarola és Claudius Rüssel volt. 197 Nogarola olasz származású, de már apja, Lionardo Nogarola a Habsburgok szolgálatában állt, s V. Károly moszkvai nagykövete is volt. Édesanyja magyar főnemes, Dersfi Orsolya. Nogarola nem tudott magyarul, noha több nyelven be­szélt. Pályakezdőként Belgiumban és Franciaországban lovastiszt, 1578-tól Szat­már főkapitánya. Ruebert már 1580 —81-ben helyettesítette. A Szepesi Kincstár elnöki tisztét is viselte. Egyszóval túlnőtte magát ahhoz, hogy Egerbe küldhessék kapitánynak. — Rüssel burgundiai származású, francia anyanyelvű. 1580-ban még katonai pályája kezdetén állt. Ekkor nevezték ki Szendrőre várnagynak. Egri meg­bízatáshoz kellő tapasztalattal és tekintéllyel nem rendelkezett. Buzgó katoliciz­musához pedig némi kétség fér. Felesége protestáns (igaz, hogy maga Nogarola kommendálta neki). 198 1580 nyara után vajon hol végezte a káptalan az istentiszteletet? Nemcsak a maguk szempontjából volt ez kapitális kérdés, henem Eger katolikus kisebbsége számára is. Nem jelentéktelen volt még azok száma, akik a régi hitben megmarad­tak. Katolikus volt a város főbírája is. 199 Kézenfekvő a gondolat, hogy talán a kano­nokok utcájának, a mai Knézich Károly utcának a végén álló Szent Katalin temp­lomnak az épületét hozták helyre. Valószínű, hogy állapota a Szt. Mihály templom birtoklása idején is már kifogástalan volt. Mindenesetre Eger második török ost­roma idején bizonyosan nem volt elhagyott, romos építmény. Máskülönben nem formálta volna át a török rögvest mecsetté. A templom még az 1880-as évek végén is funkcionált, 1687 óta újra káptalani templomként. 200 Az egri katolikus egyház helyzetére vonatkozólag az 1580-as évek elején talán a legfontosabb dokumentum Possevino jelentése, sajnos az egyház belső életének a részleteire alig terjedt ki: nemhogy épületekre, anyagiakra, de konkrét sze­mélyekre sem. Egyetlen számszerű adata az, hogy Egerben 13 katolikus pap élt 1583-ban, az Egerrel szomszédos falvak közül pedig kettőben tevékenykedtek.' 201 Possevino az egri papokról nem volt rossz véleménnyel. Hibájukul rótta fel, hogy a végvári sereg harcaiban, portyázásaiban fegyveresen vesznek részt. (Talán az 1581 évi hatvani nagy portyázásra célzott). Az egriek visszautasították Possevino vádaskodását mondván, hogy Kapisztrán János is harcolt a török ellen. Possevino replikáit : Kapisztrán kezében kereszt volt és nem fegyver. 202 Possevino megjelenése Kassán egy új korszak nyitányát jelzi, az ellenrefor­mációt. Gazdasági, személyi, politikai együttes megalapozottsággal 1582 táján indult a királyi Magyarországon a katolikus restauráció. A tridenti zsinat határo­zatai is csak ekkor váltak mindenütt ismertté. A zsinat előírásait is ekkor kezdik maradéktalanul végrehajtani, következetesebben betartani. Jó példa erre a kötelező 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom