Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
lését hallgatta. Jellemző, hogy egyik udvarhölgye úgy tudott kedveskedni neki, hogy Tóbiás könyvét versekbe szedte. Rueber a halála napján is úrvacsorához járult. Halálos ágyánál a családján és kedvenc hadnagyán kívül két flaciánus lelkész állt. 159 Magdeburgi Joachim magyarországi pályafutása sok bajjal kezdődött. Győrben meghalt a felesége, leégett a háza, s benne 1500 tallért érő könyvtára. Ezután Rueber ausztriai birtokain alkalmazta, grafenwerti kastélyában szállásolta el, de a lelkész időközben Rueber katonáinak is prédikált. ieo Joachim mester 1571-ben visszatért Németországba, ugyanis Ausztriában üldözésben volt része Miksának a lutherianizmust egységesítő politikája miatt. 161 Amikor Ruebert 1568-ban tartományi főkapitánynak nevezték ki és Kassára, került, ott a városban nem talált flaciánus lelkészt. A szepességi városok és Kassa szilárdan Melanchton Fülöp követői (azaz „filippisták"); Stöckel egyik legkedvesebb tanítványa, Frőlieh Tamás lelki vezetése alatt nagy összetartásban éltek. Felső-Magyarország egész területén csak a bártfai rektor, a Selmecbányái szindikus és a nagyőri lelkész volt flaciánus. 162 Frőlieh már 1569-ben összekülönbözött Rueberrel és 1570-ben Iglóra távozni kényszerült. De a kassaiak nem engedtek maguk közé flaciánus lelkészt. Leuthammer János, Frőlieh veje és az utódja — Ruebernél szintén kegyvesztett lett, mivel hajthatatlan maradt. A kassaiak 1573 évre egyhangúlag újra választották Frőlichet, akit 1574-ben a Kassai zsinat esperessé emelt. 163 Rueber nyomása Frőlieh eltávolítására nem volt elégséges. Ezután lépett színre ez ügyben a katolikus egyház. Említettük, hogy az eperjesi oktavalis bíróság nevében (a bíróság tagjainak a felét az egri káptalan adta) Pankotai vikárius 1576 augusztusára megidézte Frőlichet egy ellene emelt panasz kivizsgálására, s Frőlieh erre inkább 1576 elején Besztercebányára költözött, ahol az igen szerény kórházi lelkészi állást vállalta el. A körülmények és az előzmények alapján felmerül a gyanú, hogy Rueber és a katolikus egyház összejátszottak. Frőlieh utóda 1577-ben már flaciánus, az orthodox lutheránus többségű AlsóAusztriában prédikáló lelkész, Gogreff Mentő. De a kassaiak összefogása oly nagy, hogy 1578-ban a plebánosi tisztségről le kellett mondania, ezért Rueber udvari papjává tette, magasabb fizetéssel. 164 1579-ben a volt kassai segédtanító, Pilcz Gáspár is Rueber udvarába kerül; megérte neki, hogy színleg flacianusnak vallja magát. (Rueber halála után nyíltan kálvinista). 165 1580-ban került Rueberhez a bécsi udvar két flaciánus üldözöttje, Lutz Vilmos 166 és Kratzer Gáspár; ez utóbbi jezsuita aposztata volt. Kratzer életútja Felső-Magyarország és Bécs közötti ellentmondásos helyzetet vallási szempontból híven tükrözi, ezért röviden ismertetjük. Kratzer Gáspár 1546-ban Ulmban született. 1566-tól Bécsben élt. 1569-ben a jezsuita kollégium előadásait hallgatja, s belép a rendbe. Prágában tanul. 1578-ban Bécsben, mint approbatus (jezsuita próbáknak sikeresen megfelelt) növendéket diakónussá avatják. Pár hét múlva bejelentette, hogy súlyos dogmatikai kételyei támadtak. Szökni kényszerült, beiratkozott a tübingeni egyetemre. 1579-ben az egyetem rektora a grazi 7 osztályos protestáns gimnázium rektori (igazgatói) tisztségére őt ajánlja. Grazban a jezsuitáknak is van gimnáziumuk, Kratzer megbízatása tehát különösen felelősségteljes. Alighogy elfoglalta az állását, Károly főherceg felszólította, hogy azonnal hagyja el a várost. Károly arra hivatkozott, hogy a jezsuiták egy általános folyamodványban a szökött rendtagok ellen a világi hatalom segítségét kérték. Kratzer hiába tiltakozott — írván és mondván, hogy nem volt felszentelt pap. Végül is elhatározta, hogy Bécsen keresztül Kassára utazik. 121
