Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

gadta, velük hosszú ideig vallási kérdésekről elbeszélgetett, s az eltávozókat a kereszt jelével megáldotta.

117 Eperjesen a 24 szepesi városi fraternitás hitvallását jóváhagyta, mivel az nem tartalmazott új elemeket, az ágostai hitvallással ellentétes dolgokat: megegyezett lényegében az 5 szabad királyi város 1559. évi hitvallásával (Confessio Heptapolitana).

118 Lőcsén átutazóban megpihent, és megneheztelt az ottani lelkészekre, akik nem jelentek meg nála. Utóbb levélben megintette őket, hogy metropolitájuknak elismerjék, meghallgassák és tiszteljék.

119 Verancsics érsek az egri egyházának külön is gondját viselte egyházpolitikai ténykedéseiben. Az ő sugalmazására 1572-ben egy uralkodói rendelet az egri káptalan tekintélyét igencsak megerősítette. Az eperjesi oktávális bíróság (legfelsőbb törvényszék) mindenkori tagjának delegálták a nagypréposton kívül a káptalani helynököt és az olvasó kanonokot.

120 1574-től mára káptalan főszékesegyházi e perese is tagja a törvényszéknek.

121 Hogy ez a vallási viszonyok szempontjából nem volt közömbös, azt egy példával világítjuk meg. 1575. jún. 24-én Petrinyei Ferenc panaszt emelt Frőlich Tamás lutheránus esperes ellen. Ma nem lehet bizonyítani, hogy Petrinyeit felbérelték-e. De tény, hogy törvényszéki hatalmával Pankotai helynök (vikárius) Frőlichet 1576. aug. 26-ra a törvény elé idézte. S Frőlich 1576 legelején elhagyja Kassát, otthagyja a jelentős egyházi tisztségét és Besztercebányára költözött szerény állásba: az ottani ispotály (kórház) iskolájának a rektora lett. 1576. jan. 16-án hiába választják meg újra és hívják meg Kassa polgárai, többé Felső-Magyarországon nem vállalt tisztséget.

122 Pankotai Ferenc 1576. évi halálával a helynöki tisztet az öreg Kulicsics Péter viselte,

123 1580-tól 1589-ig Szegedy Pál volt a helynök.

124 A törvényszék másik káptalani tagja, a lektor, 1572-ben Szegedy Albert utódaként Szegedy Pál, aki 1589-ig ezt a tisztséget is megtartotta.

125 A harmadik tagja, a főszékesegyházi esperes, 1574-ben Sisianus Mihály volt, régi ember.

126 Utóda 1583-tól Paczona Máté.

127 Radéczi káptalanjának és a püspök halála utáni interregnumnak többi főbb tisztségviselőit is név szerint mind ismerjük. Nézzük most 1590-ig a sort Az éneklő kanonok Zelinay Miklós 1572 körüli halála után tisztségét Velikinus István viselte,

128 őt 1582-ben Paczona Máté követte,

129 aki 1589-ig megtartotta ezt a javadalmát a főszékesegyházi esperességgel együtt. Az őrkanonok Okrusics Fábián, aki nemcsak Verancsics, hanem Radéczi püspökségét is átélte, s csak 1586-ban halt meg.

130 Utódja Patay István lett.

131 De 1589-ben már Paczoth Miklós viselte ezt a tisztséget.

132 A dékánok váltogatása a gazdasági krízisekkel párhuzamosítható. 1573-ban még Velikinus István (ugyanakkor cantor is).

133 1574-től az idős Madarassy Péter,

134 akit csak 1584-ben követett tisztségében a volt patai főesperes, Muncsics Miklós.

135 De 1587-ben már Űj János a dékán (egyúttal ungvári főesperes),

136 1588tól pedig Szakolczay Márton.

137 A kritikus két év 1587—88 volt. Az egri egyházat érintő főpapi tisztségekben az alábbi változások történtek. Melegh csanádi püspök, egri nagyprépost 1583. évi halálával az utódja Mathissy István lett, de az egri nagyprépostságot nem kapta meg. 1586-tól volt Egernek újra nagyprépostja Bejczy Benedek személyében,

138 akinek 1589. évi halála után

139 Náprági Demeter lett az utódja.

140 1587-ben Mathissy váci püspök lett, s az új csanádi püspök 1587 decemberétől Szegedy Pál káptalani helynök és lector.

141 Vikáriusnak feltehetőleg már 1588-ban Paczona Mátét választották meg, s ez évben a lector Náprági volt.

142 Amikor nagyprépost lett, 1589 legvégén vagy 1590 elején Paczona Mátét nevezték ki olvasó kanonoknak.

143 — Az országgyűlésig vitt kérelmek ellenére a káptalani javadalmak egy része külföldiek kezében volt. Mind olaszok, mint Illicinus Péter,

144 Hieronymus Spinola de Caneto,

145 Joannes Lukyn.

146 118