Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)

(állhatatosan) asseverálta (bizonyította), hogy nem igaz ember, ne higyjenek neki. Az hírbe sem volna semmi, kit csak másodnapon is meghallanának. Ha igazságnak úgy hin­nének, mint az hamis hírnek, és az Isten igéjére iigy megtérnének, és ilyen töredelmessé, áhítatossá, és jámborrá lennének, bátor elhinnék, hogy Isten megszabadítaná országunkat etc. De az sokaság ugyan az ő opiniójában (véleményében) maradván, készültek, rakodtak. És másnap jó reggel érkezik haza egy, az ki oda az Tisza felé járt tisztébe, egri szolga, és az kezdi beszélni, hogy sebes embereket látott, kik elszaladtak az viadalból, és azoktól értette, mint jártak, ügy csendesedtek le oztán." 97 Karácsony György válogatott 600 embere 1570 kora tavaszán Törökszent­miklós falai előtt azt várta, hogy a vár falai trombitaszóra leomolnak majd, mint Jerikóé ; vagy a szemük láttára tűz martaléka lesz. A csapat április 6-i súlyos vere­sége, megfutamodása Karácsony Györgynek, alvezérének, Szőcs Lászlónak és egész seregének a megsemmisítéséhez vezetett: Debrecen felfegyverzett polgárai, az er­délyi és a királyi csapatok együttes fellépései következményeként. 98 Ez a fordulat természetesen Ungnád Kristóf egri várnagy kezében is újabb ütőkártyát adott az unitáriusok és más szélsőségesebb nézeteket vallók elhallgattatásához. Kará­csony mozgalmának az elfojtása és az anabaptista-unitárius vallásosság fokozot­tabb üldözése a királyi Magyarországon összefüggő jelenségek. Az akciókban a helvét hitvallású emberek, a lutheránusok és a katolikus hívek vállvetve részt vettek. 1570 nyarán Kassán inkvizícióra emlékeztető kihallgatások kezdődtek, Egri Lukács és Csanádi Imre hívei után tudakozódtak." Nem véletlen, hogy csak 1572 elején került sor Egri Lukácsnak Szádvárból való elszállíttatására, hittest­véreinek elnémítása után: Jászóra vitték, a szepesi prépost (és váradi püspök) kezeibe adták. Egri Lukács csakhamar aláírt egy hitvallást, amellyel tévedéseit töredelmesen bevallotta. Eddigi működése — úgymond — pusztán a protestantiz­mus egyesítését célozta. Ezután Frőlich Tamás lutheránus esperes az érdekében közbenjárt Rueber generálisnál, de Egri Lukácsot mégsem engedték szabadon. 100 Valószínűleg a Karácsony mozgalmával rokonítható felfogásai miatt. Talán attól tartottak, hogy Egrihez tódulnak majd a Partiumban az emberek. A katolikus egyház szerepe az antitrinitáriusok üldözésében a helvét irányzat számára is baljóslatú jel volt, a veszélyt azonban Debrecen Erdély védőszárnyaiban nem fogta fel. Pedig már Miksa 1570. márc. 8-án kelt levele nemcsak az unitáriusok megbüntetésére, testi fenyítésére, illetve a tanaikhoz ragaszkodók elűzésére utasít, hanem az uralkodói haragot a sacramentáriusokra is vonatkoztatja, bár itt még a sacramentárius alatt inkább csak zwingliánust ért. 101 Miksa az 1572. téli ország­gyűlésen, ahol a magyar nemesség végzését az unitáriusok megégetéséről helyesli, a határozatot egyúttal a sacramentáriusokra is ki óhajtja terjeszteni. Azzal a meg­szorítással, hogy a két szín alatt való áldozás önmagában még nem eretnekség. Ezáltal a lutheránusokat mentesíti a vádak alól, viszont, hogy kik a sacramentá­riusok, azaz szerinte kiknek a felfogása tér el lényegileg a kenyér és bor szentségé­nek a megítélésében a Szentírástól, ezt a kérdést itt nyitva hagyja. 102 Ilyen laza szövegezés szabad kezet ad a végrehajtó hatalom törvény-értelmezőinek. A par­tiumbeliek természetesen nem vonatkoztatták magukra a sacramentárius eretnek­séget (ők megtehették). De akik a magyar királyság területén éltek, a főkapitányok és várnagyok beállítottságának és szolgalelkűségének ki voltak szolgáltatva. Az ortodox luteranus Ungnád Kristóf várnagy, Miksa kegyeltje, pontosan tud­hatta, hogy Eger helvét vallású gyülekezete a szentségekről mit hisz. Jól látta, hogy a kálvinisták miatt nem hozható itt létre lutheránus többség (pedig a legtöbb felvidéki város lutheránus.) Ungnád ezért indított hajszát Szikszay és egyháza ellen. S ebben rejlik az az ellentmondás, amely Méliusznak és Szikszaynak, ugyanahhoz 8* 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom