Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553–1595)
A káptalan helyzete ellentmondásos volt. Megszabadulva a püspök szuggesztív erélyétől önállóságot nyert, erre a körülmények egyenesen rákényszerítették. De ezen az úton szembekerült püspökével, aki még távolból is igyekezett a gyeplőt szorosra fogni. Az érdek-összeütközések a káptalan helyzetét gyengítették, amellett, hogy Verancsiccsal szemben mindig alulmaradt. A káptalan Heiczey Mihály halála után vikáriusnak és kisprépostnak megválasztotta Pankotai Ferencet. Akkoriban a kispréposti javadalom káptalani választással került valamelyik kanonok kezébe 38 . Verancsics azonban 1564-ben semmisnek nyilvánította a szavazást kegyence kedvéért; Berislav Jeromosnak juttatva a Boldogasszony prépostságot. 39 — Tehát a kisprépost, csakúgy, mint korábban a nagyprépost Verancsics nepotizmusának köszönhették javadalmaikat. Mindkettő dalmát, s a kisprépost a püspök közeli rokona volt. 40 — Már 1560-ban súrlódások voltak bizonyos püspöki és káptalani birtokok határai között. Most ezeket 1564 nyarán, az új várnagy, Mágóchy Gáspár a püspökség, azaz a vár javára egyoldalú kiigazításokkal megoldotta. A püspök pedig ez ügyben kénytelen-kelletlen semleges, a királynál nem tiltakozik. 41 ^ Úgy tűnik hogy Verancsics a kis- és nagyprépost kivételével senkivel sem volt megelégedve. A már említett vikáriust, Pankotait maróan dühödt természetű embernek tartotta, akiben sem alázat, sem mértékletesség nincsen. 42 Elítélően nyilatkozott az elhunyt Heiczey Mihály barátjáról, az idős Debrey Lőrinc kanonokról 43 (aki nevéből ítélve szintén helyi család sarja). A kanonoki rendben legmagasabb méltóság, az olvasó-kanonoki stallum birtokosának, Szegedy Albertnek a nevét utálva vagy szégyellve ki sem írta leveleiben. 44 Szegedy Albert a csanádi káptalanból 1550-ben a török elől az esztergomi egyházmegye területére menekült, s ott 1558-ban még a káptalan tagjai között találjuk. Helyét ez évben Szegedy Mihály töltötte be, Albert a javadalmát szepesi kanoniával cserélte fel. A szepesi káptalanból jutott 1562-ben az egri lektor-kanonoki stallumba 45 . Szegedy Albert Egerben élettársat választott és nagyszabású háztartást vezetett. 46 Verancsics végül távozásra kényszerítette. Pozsony megyében, a pálosok váli kolostorában fejezte be az életét. Száműzve, bűnbánóan, az egri kanonokok jelenlétében végrendelkezett 1571-ben. 47 Szegedy Albert egyik honfitársával, Szegedy Gergellyel Verancsics szigorúbban járt el. Gergely kanonok nemcsak élettársat választott, hanem asszonyától gyermekei is voltak. Ó is Csanád megyéből került északra, de egyenesen Egerbe menekült; a csanádi káptalanban főszékesegyházi esperes volt. Szegedy Gergely is visszatérhetett volna egyházába és az egri káptalanba, ha elűzi asszonyát és gyermekeit, de ettől vonakodott. Verancsics végül, mint esztergomi érsek 1570-ben fogságra vetette. 48 Nehogy azt gondoljuk, Verancsics csupán a káptalan magyar tagjairól nyilatkozott elítélően. Occrusits Fábián őrkanononokot összeférhetetlenséggel vádolta meg Sisianus Mihállyal együtt. Megintette Ricamonte Ferenc kanonokot, mivel kereskedelemmel foglalkozott (Iván öccsével és Giovanni Pitti olasz üzletember közvetítésével). 49 Belgramonius Ferencnek, akit a pápa hitbéli ingadozásai miatt Rómában letartóztatott, nem éppen együttérző leveleket írogatott. 50 Az egri káptalan tagjait általában világiasságuk miatt ostorozta, szemforgató módon. Verancsics megfeledkezhetett arról, hogy 1564-től a káptalan alig jutott jövedelemhez. A kanonokoknak nemcsak a maguk eltartására, hanem az iskolára, a levéltár vezetéséhez, az egyházi mindennapos ténykedésekhez, épületek javításához is anyagiakra volt szükségük. Jellemző, hogy végrendeletében káptalanjára semmit se hagyott, sőt: még az Egerből magával hozott két remekmíívű kelyhet 108
