Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

26 Parádi N., Hács-Béndekpusztai Árpád-kori edényégető kemence. Arch. Ért. 94 (1967) 12. kép 1, 8. kép 1. 27 Holl I., Középkori cserépedények a budai várpalotából. Bud. Rég. XX. (1963) 68. kép 1, 2. 28 A cserópüstök általában szürke vagy vörös színűek, a kiskörei példányok azonban sárgás-fehérek. Analógiaként lásd Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. (1938) 22. 1. 35. kép. — Sárgás színű töredék került elő KisigmándSzentmihálypusztáról. Lásd Höllrigl J., Arch. Ért. 46. (1932-33) 88-89. 26. kép 4. 29 Parádi N., Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. Arch. Ért. 90 (1963) 2. kép 4, 16. kép 4. 30 Nováki Gy.— Gádor J., Ásatás az abaiijvári földvárban. SA. Acta Arch. Hung. — Hiteles ásópapucs került elő Szabolcs-Kisfaludon. Lásd Fodor I., Fol. Arch. XXVI (1975) Abb. 6. 31 Müller В., Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerätfunde in Ungarn. Acta Arch. 27 (1975) — Topái J., Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon. Stud. Comitatensia. I. (1972) 53-93. 32 Ikvai N., A ceglédi vaseszközlelet. Stud. Comitatensia I. (1972). 135 — 164. 33 Herman О., Ironga, szánkó, kece. KL. Természettudományi Közlemények (1902) XXXIV. 389. füzetéből. Az I. táblán csontgyűjteményt közöl, részben praehistorikus, részben néprajzi formákból. — A magyar halászat könyve, Bp. (1887) művében hasonló formákat kececsontoknak tart, pl. 51. ábra 171. 1. A hálóformát kuszakecének véli. 171. 1. 52. ábra. — Szabó К., a lólábszárból készített, átfúrt csontokat szintén kececsontoknak tartja. Lakiteleken némely házbé)l 6 — 8 is került elő. A kisebbek a lólábszár feléből készültek, a nagyobbak az egész lábszárcsontból, lásd Szabó K.

t (1938) 127-128. I. 606-608. kép. 34 MNM. Őskori raktár. Ltsz.: 61. 1886. 13—14 35 Szabó T., I. m. 47-50. 1. 36 Veszprém Megyei Topográfia 111. kötet. Sümeg-devecseri j. Pl. Káptalanfalván egy templomhelyes és két templom nélküli települést találtak, Szőcén szintén egy templomhelyes és két templom nélküli település volt. 37 Különösen Túrkeve, Devaványa és Szeghalom határában figyelt meg néhány épületből álló települést Bereezky I. 38 Banner J. —Párducz M., Ujabb adatok Délmagyarország újabb kőkorához. Arch. Ért. (1946-48) 19-24. 39 Banner J., Településtörténeti kutatások a hódmezővásárhelyi Fehértó partján. Dolg. (1943) 195-201. 110