Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Csiffáry Gergely: Adalék az olaszországi magyar légió történetéhez

2. ábra. Földváry Károly. századosaként. Verséénél és a langedorf-alibunári harctereken tanúsított vitézségéért őrnaggyá nevezték ki. Később a híres zászlóalj Görgey hadához tartozott. Résztvett az 1849. évi tavaszi hadjárat valamennyi ütközetében: a tápióbicskei csatában 1849. április 4-én, mely rosszul kezdődött, s melynek jobbrafordulását éppen Földváry személyes vitézségének tulajdonítják:

3 a csata irtózatos golyózáporában zászlót lengetve elsőnek ugrat a Tápió hídjára és vörössipkásaival utat tör Damjanich és Klapka seregének.

4 Görgey itt, a harctéren feldíszíti a 4. osztályú érdemrenddel, alezredessé lépteti elő, s dandárparancsnokká teszi.

5 Harcol az isaszegi csatában s különösen kitűnik Vácnál, 1849. április 10-én. Miután két lovat kilőttek alóla, gyalog rohant az élre : „előbb a lengyel légió, későbben saját zászlóalja lobogóját megragadva, bámulatos hidegvérűséggel a legsűrűbb fegyver és röppentyű-tűz között elébe rohant a Duna partján ostromló csapatoknak, s ez által az ütközet eldöntője, és a véres nap hőse lőn, sőt bajtársaitól általánosan legvitézebb harcfiul ismertetett el" — írja róla újabb kitüntető oklevelében Kossuth, az ország kormányzója.

6 Részt vett a nagysarlói, a vác-rétsági harcokban, az utóbbi alkalommal lett ismét a csatatéren ezredes. Utolsó csatája Debrecennél volt, s Világosnál teszi le a fegyvert Görgey többi csapatával, 1849. augusztus 13-án. Halálra ítélték, majd 18 évi várfogságra enyhítik a büntetését, Haynau pedig megkegyelmezett neki. Ezután ismét a Székelyföldre tér vissza.

7 Még dühöng az ellenforradalmi terror, és Bécs az abszolutizmus elvének intézményszerű kiépítésén fáradozik, mikor Erdélyben titkos társaságok szerveződnek, s az üldözött 48-as honvédek és hazafiak a föld alatt szervezkednek. 1852-ben Földváry is gyanúba kerül a Makk-féle összeesküvés leleplezése során. Az a vád ellene, 335