Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában

6. Vasárnap. Szép idő. Nagymise. Délután litánia. Kugliztunk. 7. Hétfő. Mint tegnap. Rajzoltam? Arcom dagadt, fogam fáj... " Megjegyzések ezekhez a naplórészletekhez: a) Gárdonyi József folyoírásos átírása nem pontosan követi az eredeti gyors­írásos szöveget. Ez az oka annak, hogy a fentebb idézett töredékmondat előző ré­széből még két további szó olvasható a folyoírásos átírásban: „.. .hoz, de ... ".. Ez még az előző sorhoz tartozott és egyúttal bizonyítja, hogy József a naplót a ceruzás átírás után vágta cédulákra, bizonyosan a másik oldalon álló folyoírásos szöveg közlésére történt előkészítése során. A cédula végén is van olyan átírás,, amelynek gyorsírásos megfelelője már a másik cédulára esett : „... után, dacára arcom dagadt állapotának, kugliztunk. Estefelé ..." b) Megismerhetjük a dabronyi kántortanító életének egyhangúságát: mise, litánia, tanítás. Kevés változatosságot jelentett a séta, baráti látogatás és a kug­lizás. Gárdonyi nem is vert igazi gyökeret ezen a negyedik állomáshelyén sem. Ál­landóan vágyakozott az írás, a szellemi munka, a város után. c) Hasznos és érdekes lenne tisztázni, hogy ki volt a „papkisasszony"? Mu­raközy József dabronyi plébános-iskolaigazgató unokahúga Csányi Molnár Má­ria-e, akivel Gárdonyi Géza 1885. október 29-én házasságot kötött, vagy Borbély ottani lutheránus pap Erzsike nevű leánya, akinek kezét a katolikus kántortanító Gárdonyi 1885 elején megkérte, de elutasították. d) Újabb bizonyítéka annak, hogy Gárdonyi nagyon hasznos és kellemes időtöltésnek tartotta a rajzolást. Még az élete utolsó éveiben készült naplókban is előfordul bejegyzés, amellyel előírja magának a mindennapos rajzolást pihenésüL 8. С édula 1886. szeptember 20-22-ről. (75.22.1.c-d.5. Itsz.) Az előző pontban tárgyalt cédulához mindenben hasonló. Fehér, vonalazott füzetlapból — azonban nem ugyanabból a lapból — levágott csík. Egyik oldalán gyorsírásos naplórész, a másikon folyoírásos filozófiai jegyzetek olvashatók. A gyorsírásos szöveg öt sűrűn írott sort tesz ki. A grafitceruzás átírás sok helyen elmosódott. Lehetséges, hogy ez a szétáztatás következménye. Keletkezésének éve (1885) kétségtelen. A hónapot és a napot az előbb említett Inaudi öröknaptár segítségével igyekeztünk meghatározni. A cédulán talált naplórészletek: „. . . itt. Délután a plébános úrral. Este kugliztunk, dabronyiak* és a jegyző úr* 21. Kedd. Forró. Kismise. Délután elindultam Pápára, illetve Vinárra. Útköz­ben bementem Porpáczyhoz. Itt oly szívesen láttak, hogy miattuk lekéstem a vonatot­Éppen az orrom előtt ment el nagyon visszajöttem, sokat szenvedtem. 22. Szerda. Szeles, kellemetlen. Kismise. Tanítottam. Délután ismét neki vágtam az útnak, s ma..." Megjegyzés a cédulán olvasható szöveghez: a) A dabronyiak és a kuglizás említése teszi valószínűvé, hogy a naplórész. 1885-ben íródott. 9. Cédula 1886. május 5-12-ről. (75.22.1.c-d.4. és 75.22.1. e. Itsz.) Ugyanabból a füzetből eredő két lap, mint amelyből az előző két kisebb cédula is kikerült. A fehér, vonalazott füzetlap szélein határozottan égés, illetve perzselő­dés nyoma látható. Lehetséges, hogy a füzetet tűzből mentette ki valamelyik Gár­21T

Next

/
Oldalképek
Tartalom