Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korompai János: Naplótöredékek Gárdonyi Géza egri hagyatékában

Korompai János NAPLÓTÖREDÉKEK GÁRDONYI GÉZA EGRI HAGYATÉKÁBAN Bevezetés Az író legidősebb fiának, Gárdonyi Sándornak 1966 végén bekövetkezett halálával gazdag hagyaték került az egri múzeumba, amelynek feldolgozása évek óta tart és még jelentős időt vesz igénybe. A feltárt anyag folyamatos, tehát a feldolgozás teljes befejezésére nem váró ismertetéséhez elsősorban az Egri Múzeum Évkönyve évenként megjelenő kötetei állnak rendelkezésünkre. A közreadott részek sorrendjét és tárgykörét pedig a megismert adatok érdekessége, fontossága határozza meg. Az említett évkönyv 1966. évi kötetében előzetes általános tájékoztatást adtunk a meglepően nagy terjedelmű és sokoldalú hagyatékról, az 1968—1971. években az örökségből megismert Gárdonyi-levelezést tettük közzé, az 1972. éviben a pár évvel korábban éppen a hagyaték alapján Gilicze Gábor és Gyürk Ottó által megfejtett titkosírással készített feljegyzések tartalmát hoztuk nyilvánosságra, az 1973/74. és az 1975. évi kötetekben a hagyatékból előkerült igen sok folyóírásos jegyzet- és vázlatcédula egy részét ismertettük.

1 Ebben a dolgozatban egyrészt a cédulák feldolgozásakor megtalált naplótöredékek, tehát olyan füzetlapok, naptárrészek és egyéb kézzel írott feljegyzések bemutatására vállalkozunk, amelyekről kiderült, hogy az író különböző időszakokban vezetett naplóinak töredékei, másrészt feldolgozzuk a Gárdonyi által hátra hagyott noteszekben

2 talált szövegek közül a folyóírással és gyorsírással készített, időpontokat tartalmazó, naplószerű feljegyzéseket. E két forrásból nyert adatok részletesebb elemzése után röviden bemutatjuk a titkosírásos feljegyzések között talált és eddig még közre nem adott naplórészleteket is, hogy a kutatók és az érdeklődők minél teljesebb tájékoztatást kapjanak a Gárdonyi Géza egri hagyatékából előkerült naplótöredékekről. Xem kell különösebben indokolnunk, hogy a napló természetű jegyzeteket különös figyelemmel vizsgáltuk és hogy ismertetésükre soron kívül módot kerestünk. A naplótöredékek közlése érdekében a cédulahagyaték feldolgozását ideiglenesen megszakítottuk. Erre hajtott bennünket az a tény, hogy egy író sajátkezű naplójegyzetei a legközvetlenebb és leghitelesebb adatokat tartalmazzák élete egyes szakaszainak tisztázásához, világnézete, írói hitvallása, munkamódszere jobb megismeréséhez. Különösen érdekesek a fiatalkori személyes jegyzetek, amlyekben a későbbi határozott jellemvonássá növő tulajdonságok gyökereit is felismerhetjük. Gárdonyi Géza életrajzi adatainak mindezideig legbőségesebb, de ugyanakkor bizonyos mértékű ellenőrzést igénylő gyűjteménye fiának, Gárdonyi Józsefnek 1934-ben a Dante kiadónál megjelentetett Az élő Gárdonyi című kétkötetes munkája. Ebben a szerző rendszeresen hivatkozik a naplóra, de nem mondja meg határozottan, hol található ez a fontos feljegyzés. Mindössze annyit említ könyvében hogy atyja a diákkori naplófüzeteit elsőéves tanítóképzős korában elégette, mert 205