Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Bakó Ferenc: Tetőformák, homlokzatok a Bükkés a Mátra vidékének parasztházain

és a XX. század elejére ez a tetőforma általánossá is vált

11

. A nyeregtető formai változatai az oromcsúcs lekontyolásában és a tetőhöz kapcsolódó, szélesebb vízvetőben mutatkoznak meg, illetve abban, hogy a vízvető pótlására — esetleg előzményeként — a véghomlokzat eresze a szokottnál nagyobb mértékben előreugrik. A nyeregtetőnek ez utóbbi formája területünkön két változatban ismeretes, amit részint jelenkori épületeken figyelhettünk meg, részint adatközlőink emlékezetéből hoztunk felszínre. A véghomlokzat fölé nyúló előeresz egyik változata irodalmunkban matyó „üstök", vagy „bugy" néven ismert

12

. A megfigyelt emlékek között egyetlen példány képviseli, a Szihalom, Kölcsey u. 11. sz. ház, de néhány lakóház ágasfája és szelemené még viseli a bugy becsapolásának nyomait és a régi szerkezetre még többen emlékeznek, már lebontott épületekkel kapcsolatban is. Itt ezt az előereszt „orr"-nak mondják, a házat pedig amelyen látható, „orros ház"-nak (3 — 5. ábrák). A múlt század végétől több alkalommal is leírt matyó üstökös háztól a szihalmi abban különbözik, hogy amíg ott az üstököt az ágasfa közepébe csapolt, „szemöldök 4. ábra. Ágasfás ház, elején a pince lejáróra támaszkodó „orr". Szihalom, Kölcsey u. 11. 137