Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 14. (1976)

Korek József: Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén

erdővel borított területen sűrűsödnek a lelőhelyek

36

. Az Alföldön viszont a szikes területeken fordulnak elő a leggyakrabban

37

. Nem véletlen, hogy a szikes területeken mindig olyan nép élt, amelynek gazdasági berendezkedésében az állattartás nagy szerepet játszott. Régészeti adatok mutatják, hogy az újkőkor végén szárazabb időjárás köszöntött hazánkra, és ennek következtében vastag szikes réteg keletkezett az egész Alföldön, Oszentivántól Tiszapolgárig

38

. E két lelőhelyen az ásatások ezt már bizonyították. Az is biztos, hogy újabb szikesedés következett be az i. e. V—IV. században, mert egykor a Hódmezővásárhelyhez tartozó Fehértón (ma Orosházához tartozik), a mai szikes tó medre alatt vannak a szkíták települési objektumai, és azokat 10—15 cm vastag, kemény szikréteg borítja

39

. Ugyancsak ezen fehértói település igazolja, hogy az akkor megindult szikesedés még a szarmata időszakban is tartott. Az Árpád-korban ismét szárazabb periódus következett, a tó megnőtt, amit a feltárt Árpád-kori temető széle mutat. A fehértói települési megfigyelések teljes mértékben igazolják az Alföldön levő, mintegy 1 200 000 hold szikes terület kialakulását. A kiskörei szállásrendszerű település felveti azt, hogy a templomos vagy templom nélküli falvak feltárásával egyidejűleg érdemes megkezdeni a prédiumok kutatását. A föld alá süllyedt források segítenek felfedni a középkori településszerkezet valódi arculatát. Bizonyos, hogy az Árpád-korban az Alföldön nem a t'alu jellegű települési forma volt az általános, hanem a falu szerkezethez tartozó állattartó szállások. 108