Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Kőhegyi Mihály: Gárdonyi Géza levelei az Országos Széchenyi könyvtárban
46 Személyéről közelebbit nem sikerült kiderítenünk, de a levél tartalmából és a 39. számú levél címzéséből gyanítjuk, hogy az Akadémiai Könyvtár tisztviselője lehetett. Bornemissza Péter említett könyvének mindkét példánya — újrakötve és a kért üres lapokkal — megtalálható az egri gyűjteményhez tartozó Gárdonyi-könyvtárban 5051. ós 5052. leltári szám alatt. (Az egri gyűjteményben található anyagra lektorunk Korompai János hívta fel a figyelmünket.). 47 Földes Imre (1881 — 1958) író, drámaíró, könyvét (A király arája) küldte meg Jónás. Ezzel a vígjátékával Földes 20 éves korában megnyerte az Akadémia díját. Az 1901-ben megjelent könyvből következően a keltezetlen levél is ekkor íródhatott. 48 Kassai Vidor (1840 — 1928) komikus és jellemszínész, Jászai Mari férje. Megismerkedésük bizonyára a Jókai-házhoz kötődik. — Gárdonyihoz írott levele EME 1968. 348. 49 A táviraton: „vette Eger" áll. A keltezést 1903-nak olvasom, de elgondolkoztató, hogy 1902. augusztus 1-i kelettel Gárdonyi kolozsvári képeslapot adott fel Kolozsvárról Sándor fiának (EME 1970 — 71. 285.). Kassuba cisztercita tanár, majd igazgató volt Egerben. 50 Kárpáti Aurél (1884-1963) író, kritikus. 51 Valószínűleg azonos azzal a H. Kovács Zoltánnal, aki Erköbölkútrol írt levelet 1911 július 1-én Gárdonyinak. Ebben három dallamot és nótaszöveget küldött azzal a kéréssel, hogy azokat Gárdonyi vegye be színmííveibe és ezzel „emelje fel" a kezdő zeneírót (EME 1968. 349.). 51la Krúdy Gyula (1878 — 1933) író, hírlapíró, a XX. századi magyar széppróza egyéni hangú, kiemelkedő alakja. 52 Ismerjük Krúdy 1919. március 2-án kelt válaszát, melyben közli, hogy minden Gárdonyi írásra szüksége van és kéri támogatását. — A levélváltás következményeként azután Krúdy elvállalta — Móricz Zsigmonddal és Gárdonyi Gézával együtt — a Néplap szerkesztését a Tanácsköztársaság idején. 53 Kürthy Emil (1848 — 1920) újságíró, ifjúsági író. 1884 — 87-ben a Magyar Ifjúság, 1892 — 99-ben a Kis Világ с ifjúsági lap szerkesztője, innen az ismeretségük. 54 Gárdonyihoz írt levelében is vallásos elképzeléseiről esik szó (EME 1968. 350.). 55 Endrődi Sándor (1850 — 1920) költő, író. — A Gárdonyihoz írott levelek azonos szemléletű barátok mély érzéséről tanúskodnak (EME 1968. 341 — 342.). Ő ajánlotta Gárdonyit tagnak a Kisfaludy Társaságba. 56 Kürthy György (1882— ) színész és író, Kürthy Emil fia. 1906-ban szerződtették a Nemzeti Színházhoz. 57 Lázár Béla (1869 — 1950) író, művészeti író, az Ernst múzeum igazgatója. 58 Lőrinczy György (1860 — 1941) író, lapszerkesztő. Később Móra Ferenc baráti köréhez tartozott. Gárdonyi szempontjából figyelemreméltó könyve A Pósa asztal (Budapest, 1922.), melyben emlékeit írta meg. 59 Beöthy Lászlóról lásd a 9. jegyzetet. Az igazgató elküldte a Nemzeti Színházi Könyvtár példányát. Az autográf kötetet az egri gyűjtemény őrzi jelenleg. 60 Maczky Valér (1921 — 1947) filozófiai és esztétikai író. A cisztercita tanár Gárdonyi barátai közé tartozott Egerben. 61 Madarász Flóris (1872 — 1915) irodalomtörténész, író. 1904-től cisztercita tanár Egerben. Korábban is írt már színdarabot {A tékozló fiú, 1905.). Gárdonyi ezt a levelet 10 nappal a Hajótörés bemutatója előtt írta Madarász Flórishoz. Az Egri Újság a levelet a bemutató előtti napon (1912. június 19.) közölte. 62 Melich János (1872 — 1963) nyelvész, egyetemi tanár. Legjelentősebb etimológiai munkássága. A nyelvészet iránt mindig is érdeklődő Gárdonyi bizonyára még budapesti újságíróskodása idejéből ismerte. 63 Palágyi Lajos (1866 — 1933) költő, újságíró, lapszerkesztő 1901 — 1920 között Budapesten tanároskodott. 64 Pékár Gyula (1867 — 1937) író, politikus, miniszter. Eletében oly sok kitüntetés érte, hogy ennek alapján nem lehet szűkebb időhöz kötni a keltezetlen levelet. 65 Pintér Jenő (1881 — 1940) irodalomtörténész, szerkesztő. Levelezésük egy része: EME 1968. 353. 311
