Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Matolcsi János: Sarud-Pócstöltés Árpád-kori állatcsont leleteinek vizsgálata

Matolcsi János SARUD-PÓCSTÖLTÉS ÁRPÁD-KORI ÁLLATCSONT-LELETEINEK VIZSGÁLATA Árpád-kori történelmünk gazdasági viszonyainak részletesebb megismeréséhez érdekes adaléknak látszik Sarud község Pócstöltés nevű dombhátán 1973. júniusában kiásott falurészlet. A leletmentő ásatást vezető Szabó János Győző itt 5 Árpádkori földbe mélyített házat tárt fel,

1 amelyek mindegyikében különböző állatcsontok, pontosabban kifejezve: állatcsonttöredékek és törmelékek voltak. Szabó János Győző a magyar település részeként előkerült házakat és a bennük talált állatcsontokat közelebbről a XII—XIII. század fordulója körüli évtizedekből valónak minősítette.

2 Tekintettel arra, hogy ilyen korú telepásatásból felettébb kevés állattani lelettel rendelkezünk, szívesen tettem eleget a csontok vizsgálatára vonatkozó felkérésének. A vizsgálatra átadott csontok száma nem volt nagy, mindössze 331 töredéket tudtunk összeszámolni, ezenkívül viszonylag tekintélyes az egészen apró, szinte megszámlálhatatlan törmelék mennyisége. Természetesen ez utóbbiak konkrét meghatározásáról le kell mondanunk a felismerhetetlenségig összetört, vagy összeégett állapotuk miatt. Még a számba vett csonttöredékeknek is 25,3%-a meghatározhatatlannak bizonyult. A csontoknak a megszokottnál nagyobb mértékű felaprózottsága kétségtelenné teszi, hogy a szakirodalomban konyhai hulladéknak nevezett töredékekkel van dolgunk. Ennek egyébként szemmel látható jelei a csontokon levő vágás- és rágásnyomok, valamint a feketére égett csontdarabok nem ritka előfordulásai. A felhasználással kapcsolatos megfigyelt jelenségek magyarázatot adnak arra a felmerülő kérdésre is: miért nem találhatók koponyák és egészben levő csövescsontok a Sarud— Pócstöltési leletek között. Leleteinknek ilyen fizikai állapota meglehetősen korlátozza a csontanyag állattani értékelhetőségét és határt szab a gazdaságtörténeti értékelhetőségének is. Legtöbbet a feltárt házak lakóinak táplálkozásáról és életmódjáról mond, mégis országos szempontból jelentősnek kell tartani azokat a korszakba illő gazdasági és társadalmi jelenségeket, amelyek kibontakoznak előttünk a csontanyag tanulmányozása során. Nem állíthatjuk, hogy a megfigyelt jelenségek a korszak gazdasági keresztmetszetét tükrözik, de amennyiben az általánostól némileg eltérő gazdasági és társadalmi helyzetre utalnak, hozzásegítenek az akkori viszonyok feltételezett egyöntetűségének ellentmondó helyi szokások, adottságok változatosságának megismeréséhez. A Sarud —Pócstöltés területén kiásott Árpád-kori házak lakói által fogyasztott állatok meglehetősen szűk körére az a tény hívja fel a figyelmet, hogy az előkerült csontok mindössze 5 állatfajt képviselnek (1. táblázat) Igaz, hogy a sertésnek mind a vad, mind a házi formája előfordul, amelyek ugyan állattanilag egyetlen fajhoz tartoznak, de gazdaságtörténeti jelentőségük miatt a statisztikában külön csopor69