Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

Mellékletek : 1. Fülbevalópár. A jobb fültájékon (a halántékcsonton) és a koponya alatt került elő. Oválisra hajlított rombusz átmetszetű bronzdrót karikáján két rovátkolt bronz gyűrűcske. Csüngőjének a karikára hurkolódó része és az egykor itt díszlő gyűrű elveszett, a csüngőt leválva találtuk kék üveggömbjével. A csüngő vei átellenesen a karikán kisebb üveggömb ült, (színe fekete) amelyből alsó csonkja maradt csak ránk. — A koponya alatti másik példány csüngője nem került elő, karikája három össze nem függő darabban. Karika átm. 2,2x1,5 cm. Vast. 0,2x0,15 cm. Gömb átm. 0,56 cm. (IX. 3-4.) 2. Boglárpár. Szétkapcsolva lehetett, a nyakcsigolyákon találtuk mindkettőt egymás mellett. A bronz boglár 6-szirmú rekeszeiben zöldes és vöröses színárnyalatú üveg volt. A szirmokon kívüli közökben is üveg-betét. A hátlap elporladt (a hurkos-kapcsos szerkezet is). A szirmokat körülölelő sima szalagos keret foglalata rovátkolt drót. Átm. 2,8 — 2,7 cm. (IX. 1-2.) 3. Nyaklánc gyöngyszemekből. A nyaktájékon, főleg a jobb váll és a koponya között fordultak elő gyöngyök. 3 szem borostyánból való : oktaéderes, lapított hatoldalú hasáb és amorf korongos formák. A többi üveg: a legtöbb a világos és a sötét kék, meg zöldes dinynyemag forma. Viszonylag elég sok a zömök és nyúlánk oktaéderes kék színű szem. A vöröses hatoldalú hasáb formák is több példánnyal szerepeltek. Előfordult néhány kettős csonkakúpos, meg sima és gerezdéit korongos zöld gyöngy is; továbbá csavart ós apró gömbös formák. (IX. 8.) 4. Egy gyűrűt is találtunk: szalagos bronz pántja a bal kéz gyűrűs ujján volt. A kék üvegbetétes, rovátkolt drót keretes gyűrűfej a jobb térd mellett hevert. Pántsz. 0,3 cm. Fej átm. kb. 1,25 cm. (TX. 5) 5. Vascsat, a bal medencelapát külső szélén nyugodott. Trapéz alakú. H. 3,1, sz. 2,75 cm. (IX. 7.) 6. Orsógomb töredéke. Igen finoman iszapolt agyagból égetett, vízszintesen bordázott. A jobb combcsont alsó része mellett találtuk. (IX. 6.) 7. Vassarló. Hegyével az arckoponya felé (azzal csaknem összeérve) a bal melltájékon nyugodott. Nyelének alsó vége a bal medence fölé ért. A nyél vas tövise farostokkal borított és kampóban végződik. A nyél hossza: 12,9 cm. A penge húrhossza: 25,5 cm. A penge teljes hossza: 36 cm. Penge sz. (max.) 2,7 cm. (X.) 8. Állatcsontok. Szarvasmarha tibiája a bal térd mellett. Sertés végtag és csigolyák a két lábfej között. (IX. és X. képtáblák) A magyaradi 1. és 2. Árpád-kori ház több lényeges vonásban kiválik az alföldi Árpád-kori házaink köréből. Mielőtt azonban összehasonlításokba bocsátkoznánk, időrendi helyzetüket tisztáznunk kellene. E tekintetben sajnos csak kevéske cserépanyag adhat útbaigazítást. Az 1. ház nagyobb edényprofilt képező lelete nyújt viszonylag legmegbízhatóbb támpontot. Olyan nyúlánkabb csupor része, amelynek szájpereme ívesen kihajlott ; a vállán ötfogú befésülés : csúcsos hullámdísz, alatta egyenes vonalkötegek borították az edény kihasasodását. Mindezek külön is olyan jellegzetességek, amelyek az edény keltezésénél a XI. sz. végénél későbbi időhatárt nem engednek meg. A házban talált három másik kerámia-töredék díszítése (befésült egyenes vonalköteg, csigavonalban szorosabban bekarcolt széles vájatok) ezt a datálást erősítik. — A 2. házban talált csupor-töredék a XII. sz. közepénél fiatalabb aligha lehet, hiszen csigavonalú díszítése kétfogú fésűvel történt, s ez a XII. században széles vájatként jelentkezett. Alsó határként a X—XI. sz. forulóját jelölhetnénk meg: ez a díszítőmód, a X. századi síranyagot nézve, a honfoglalás első évszázadában még idegen. Ha a két ház egyidejűsége a XI. század közepe körüli évtizedekben elképzelhető is, mégis valószínűbb, hogy az 1. ház korábban létesült. Éppen a korai, a X—XI. sz-i kerámia differenciáltabb időrendi csoportosítása még a jövő feladata. Mai ismereteink szerint az 1. ház lehet XI. sz-i és X. sz-i is 41