Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Németi Gábor: Lengyel menekültek a II. világháború idején Hatvanban

2. ábra. Lengyel menekülők útközben Figyelemreméltó volt az a fegyelmezettség, amelyet a holmik szétosztása során tanúsítottak. Hiányzott a veszekedés, de még a tolongás is. Lengyel pénzt hoztak magukkal, amelyet a Nemzeti Bank hatvani fiókjában átváltottak pengőre. A központi szervek nemcsak szállásuk és élelmezési költségeiket fedezték, hanem rendszeres költőpénz (napi 2 pengő) ellátmányt is juttattak számukra. Közben holmijukat is eladogatták, de a hatóságok igyekeztek meggátolni, hogy áron alul elkótyavetyéljék értékeiket.

13 Erre az első napok után nem is voltak rászorulva. Házimunkájuk kevés volt. A nagymosást központilag végezték számukra, csak apróbb ruhadarabokat mostak maguk. A takarítást a közös szálláson maguk oldották meg. Időnként táncmulatságot és egyéb szórakoztató előadást szerveztek számukra. A nők különösen gyorsan megtanulták és szívesen táncolták a csárdást. A cserkészcsapat tábortűzi előadást tartott tiszteletükre, amelyre a magyar vendégek belépőjegyet váltottak. A bevételt segélyezésre fordították. A vendégszeretet viszonzására minden alkalmat igyekeztek megragadni a lengyelek. Ennek egyik megnyilvánulásáról így tudósít a hatvani újság : „Egyszerűségében megkapó, de lélekemelőén megindító ünnepség keretében helyezték el az itteni lengyelek koszorújukat a hősi temetőben Mindenszentek napján. A lengyel színekkel díszített koszonít a hősi temető keresztjére tették, majd rövid lengyel beszéd után imát mondtak az elesett hősökért. Az ünnepséget a mindenszenteki temetőlátogató közönség nagyszámban nézte végig.

14 320