Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Kőhegyi Mihály: Gárdonyi Géza levelei az Országos Széchenyi könyvtárban
23 BH = Budapesti Hírlap. 24 Gyulai Pál (1826 — 1909) irodalomtörténész, a magyar irodalom egyik legjelentősebb kritikusa, költő, író. 25 Gyulai a MTA osztálytitkára volt. 26 Frinth (Borsodi) László tanító, Gárdonyi iskolatársa, évtizedeken keresztül barátja és házának gyakori vendége volt. Levelezésük: EMÉ 1968. 346., 1969. 358. 27 Harsányi Kálmán (1876 — 1929) költő, író, színikritikus. A könyv az Új versek Budapest, 1906. lehetett. — Várhegyi Miklós: Harsányi Kálmán élete és munkássága. Budapest, 1935. 28 Tóth Béla (1857 — 1907) író, újságíró. Gárdonyi legbensőbb barátai közé tartozott. 19 levelét őrzi az egri gyűjtemény (EME 1969. 368 — 370.), hangjuk őszinte, bizalmas, sokszor kemény. 29 A Lógrády Testvérek Nyomdai Mííintézetet Légrády Károly alapította. 1902-től fiai (Imre és Ottó) vették azt át. Számtalan napilapot és könyvet adtak ki. 30 Harsányi — talán ennek az ajánlásnak következtében is — tagja lett 1909-ben a Petőfi Társaságnak. 31 Hentaller Lajos (1852 — 1912) politikus, publicista. Különböző lapok (Egyetértés, Függetlenség, Magyar Újság, Budapesti Újság) szerkesztőségében dolgozott. Kossuth lelkes híve volt. 32 A kéziraton pecsét: Hentaller Lajos szabadságharczi könyvtár ós okmány s kéziratgy űj temény e. 33 Herczeg Ferenc (1863 — 1954) író, újságíró, a századeleji ós a két világháború közti kor irodalmában az irodalmi konzervatizmus vezéralakja. 34 Ez a levél válasz Herczeg Ferenc 1902. február 6-án kelt levelére, melyben nagyon sajnálja, hogy éppen azon a napon rándult ki Gödöllőre, amikor a Kisfaludy Társaságban tagfelvételi szavazás volt. Szívesen szavazott volna Gárdonyira és most az a tudat, hogy egyetlen szavazat — az ő szavazata — más mederbe terelte volna a választást „kimondhatatlanul idegessé" teszi (EME 1968. 347.). — A szavazás ilyen kimeneteléért Tóth Béla igen dühös a Kisfaludy Társaságra (EMÉ 1969. 369.). 35 Gárdonyi József (1891 — 1948) gazdasági akadémiát és jogot végzett. Tanár, majd minisztériumi tisztviselő. Apja halála után ő gondozta Gárdonyi kiadatlan müveit és Az élő Gárdonyi (Budapest 1934.) címmel megírta apja „regényét". Adatai elővigyázattal használhatók csak, mert sok helyen téves, pontatlan, néhol szándékosan szépített és torzított részletek fordulnak elő benne. — Ghillány Tmre (1860 — 1922) politikus, 1913 — 1917 között a Tisza-kormány földművelődósügyi minisztere. 36 Egy 1917. december 20-án kelt, az igazságügyminiszter hivatalos papírján íródott levél a szerzői jog törvényjavaslata ügyében tájékoztatja Gárdonyit. Ebben szó esik egy 1912 —13-ban kidolgozott javaslatról. Nyilván ez „sétált" Herczeg Ferenc háta mögött. 37 A megszólítás: Érdemes Tudós Uram." 38 A megszólítás: Tisztelt Szerkesztő Uram." 39 Az egri hagyatékból tizenkilenc arcképes vasúti bérlet került elő, néhány ezideig ismeretlen fényképpel. EMÉ 1966. 320. 40 Mikes Lajos (1872- 1930) újságíró, író, műfordító. 41 Jakab Ödön (1854-1931) költő, tanár. 42 Jánosi Gusztáv (1841 — 1911) műfordító. — Perényi József: Jánosi Gusztáv életrajza. Budapest, 1912. 43 Jászai Mari (1850 — 1926) a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. Kassai Vidor (lásd 40. levél) felesége, de 1879-ben elvált tőle. 1872-ben Laborfalvi Róza utódaként a Nemzeti Színház tagja lett. Gárdonyi bizonyára Jókaiók környezetében ismerkedett meg vele. — T^ehel István: Jászai Mari utolsó szerepe. Budapest, 1931. — Péchy Blanka: Jászai Mari. Budapest, 1957. 44 Somló Sándor (1859 — 1916) színész, drámaíró, 1902-ben a Nemzeti Színház igazgatója lett. 45 Zilahy Gyula (1859 — 1938) drámai színész, 1905-től 1913-ig a debreceni színház igazgatója volt, ezért örül Gárdonyi, hogy Debrecenben lesz a Fekete Nap premierje. 310
