Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után II.

ban már részt vett Radii Károly nyomdaigazgató és Dr. Pálosi Ervin jogakadémiai tanár is. Az elvtársak az asztalra öntött borítékok közt turkáltak, mintha csak azt keresnék, hogy van e benne pénz. Egy nagy, cégjelzéses barna borítékot vettem fel. A Káptalani Uradalom Füzesabonyi Jószágkormányzósága volt rányomva és hátul viaszpecséttel lezárva. Felvágtam a borítékot és már előre sejtettem, hogy itt hiba lesz. Az is volt. A plébános abban a hitben, hogy a szavazatszedő bizottság az ő embereikből fog állni közli a bizottsággal, hogy csatoltan megküldi az uradalom alkalmazottainak szavazólapját. A borítékban 34 szavazólap volt, mind az l-es listára szavazott és valamennyit megsemmisíttettem. Ennyi bárgyúság láttán még az ügyvezető is nevetett, de Radil — ha dühös volt hebegett — kijelentette, hogy nem hitte volna, hogy egy plébános ekkora marha legyen. En meg azt mondtam neki: Önök a hibásak, mert a körlevelet értelmesebben kellett volna megfogalmazni. Radil csak tágranyílt szemekkel bámult rám, de nem szólt egy szót sem. Az egyik asztal lábánál szorosan bekötözött csomagok voltak, amelyekben néhányszor már megbotlottam. Láttam, hogy Gertner elvtárs egy ilyen csomagból kivett szavazólapok után int nekem. — Ez mind egyes mégha annyi volna is — modta. Nézem az igazolványokat, hát mind bányanyugbéres. Intettem Gertner elvtársnak, hogy hagyja abba a bontogatást és felraktam az egészet az asztalra. A felbontott csomagból előkerült szavazatok külön voltak borítékolva, tehát látszott, hogy itt a jószágkormányzónál gyakorlottabb csalók dolgoztak, de nyomban látszott, hogy az l-es kockába tintával beírt keresztet gyakorlott kezek szinte széria számra firkantották bele. Az egyik ilyen beírónak a keresztjei egyik szárán jellegzetes kampócska volt. Ráadásul a kezembe került a bányaorvos, a felesége és a háztartási alkalmazottjuk szavazó lapja is, amelyeken ugyanez a kampócsa volt látható. Ennek a három személynek pedig nem is postán, hanem Nagybátonyban kellett volna szavazni. Megjöttek hát a várva várt fecskék. Tipikus példája volt ez az iroda szavazásának. Elrendeztem a dolgokat és szóltam az ügyvezetőnek. Megmondtam, hogy az asztalra kötegekben és becsomagolva felrakott szavazatok a bányanyugbéresek szavazatait tartalmazzák, amit úgy, ahogy van kifogásolok és érvénytelenítését kérem. Leállt a munka és a bizottság körénk sereglett. Dr. Pálosi kérdezte, hogy miért kifogásolok? Erre felkértem, hogy az igazolványok alapján állapítsa meg, hogy azok valóban a bányanyugbéresek szavazatai e? Ezután kértem, hogy a bizottság minden tagja nézze meg az addig felbontott szavazólapokon a tintával beírt kereszteken a jellegzetes kampót. Hanem is mondták, de kénytelenek voltak elismerni, hogy ezeket a kereszteket egy és ugyanaz a kéz jegyezte be tintával. A Nemzeti Blokk emberei kétségbeesve néztek az asztalon levő csomagokra. Radil próbálta csûrni-csavárni a dolgot, hogy a tinta és az a kis kampó még nem jelent semmit és hátha a következő csomagban meg mind a mi listánkra szavazó borítékok jönnek elő. — Mi nem küldtünk ki az elvtársainknak bizalmas körleveleket és nem is szedték össze a szavazó lapokat — mondtam élesen. Erre Radil mérgesen kérdezte: Miféle körlevelet emleget Ön? — Amit Ön nyomtatott — mondtam nyugodtan. Erre úgy elhallgatott mint a sír. Felmutattam a bányaorvos a felesége és az alkalmazottjuk szavazólapját. — Ezek is ilyen kampósan írnak? És hogy kerül a szavazólapjuk a postán szavazók közé? — kérdeztem. Végül is kijelentettem, hogy a rendelet értelmében az összegyűjtött és csomagba küldött postán szavazók szavazatai érvénytelenek. Az ügyvezető elővette a rendeletet és közölte, hogy a rendelet valóban így szól. Jegyzőkönyvbe vettük a többszáz szavazat érvénytelenítését. Ennek ellenére a vidék eléggé lerontotta az eredményeinket. A körlevél hatására akcióba léptek a címzettek és sok helyen hibátlanul csaltak. Amikor ez a kép már kezdett kibontakozni este úgy 10 óra felé hangot adtam annak, hogy a tapasztalt 293