Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában II.

34 Az egri múzeum gyűjteményében ennek a novellának három kéziratát őrizzük. Az egyik csaknem teljes terjedelmében grafitceruzával írott és nagyon sok benne a javítás. A másik két géppel készült kézirat egyikét Gárdonyi ahhoz a Mikszáth-Almanach-hoz szánta, amelyet Gárdonyi József elítélően emleget könyvében. (II. 234 — 236.) 35 Gárdonyi J. : (I. m. II. 264 — 5) — talán kissé célzatos módon — ismerteti atyja tiltakozásának részleteit. 36 Gárdonyinak a hegedűjáték iránti nagy lelkesedését mutatja például az is, hogy a titkosírásos Napló-füzetben tizenöt tisztán a hegedülósre vonatkozó bejegyzés olvasható. 37 Pitroff Pál 1920. júl. 14-i levelében közölte Gárdonyival, hogy a Dunántúli Irodalmi és Művészeti Egyesületek Szövetsége elnökévé választotta. Feltehető, hogy a most ismertetett boríték ebben az ügyben keletkezett levélhez készült de G. a címzést eltévesztette. Pitroff eredeti levele : 67.141.1. ltsz. 38 A Legendák című kötet keletkezését Gárdonyi József könyve II. kötetében a 206 — 7. oldalon olvasható Arany, tömjén, mirha fejezetben ismerteti. 39 Korompai J".: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I. EMÉ XI-XII. (1973-74) 349-362. 40 Z. Szálai Sándor (szerk.): Gárdonyi Géza Titkosnapló. Szépirodalmi 1974. 27. 41 U.o. 147. 42 Ezt a mondatot Gárdonyi Géza az általa szerkesztett titkos írásmód legkorábbi, legegyszerűbb változatával írta. Mivel a már feldolgozott Főkönyv című titkosírásos füzetből ismerjük az író nyilatkozatát arról, hogy „ezt a tibeti írást 1906 április első napjaiban kezdtem csinálni" és mert fia Az élő Gárdonyi II. kötetének 146. oldalán közli, hogy atyja az Isten rabjait 1906. okt. 1. és 1907. szept. 30. között írta, ez a törölt, de mégis elolvasható jegyzet egyszerre bizonyítja a titkosírás használatának kezdetét és a szóban levő táblázatcédula keletkezésének időpontját. 269