Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában II.
Az abc rendszerében előkészített borítékok. A mostani feldolgozáskor az AÁ, C, EÉ, G, H, IJ, K, M, N, 0, R, Sz, T, U,Ü V, Z betűsöket találtuk meg, azaz 16 borítékon az abc 20 betűjét és bennük még a maradék feldolgozásakor is — amikor témaköre vagy más fontos jellegzetessége alapján sok cédulát már máshová csoportosítottunk — 68 cédulát. Ezt a maradékot vesszük most sorra. Az „A" jelű, de valóban „AÁ" tartalmú borítékban (75.9.1. ltsz., feladója a Pesti Hírlap szerkesztősége, a postabélyegző kelte 1918. június 18.) talált 10 cédulából 2 az Ábel és Eszter, 1 az Aggyisten Biri, 3 az Annuska, 4 az Átkozott józanság című Gárdonyi-műre vonatkozik. Az Abel és Eszter 22 első, 75.9.2.a. ltsz. cédulája előszó fogalmazványa, amely sem a folyóiratban közölt, sem a könyvalakban kiadott műben nem jelent meg. Szövege: „Előszó. Fehér sir kő a budai temetőben. A névirat rajta csak ennyi: Ábel és Eszter. — Semmi egyéb. — Megérthető, hogy a követ még életükben faragtatták az alatta nyugovók. S akik eltemették őket, nem gondoltak vele, hogy az évszámot is oda vésessék a kőre. — Minek is ? Nem keresi azt a sírt soha senki. Legfeljebb ha egy-egy fülemile száll reá a nyárelei hónapokban, s danol egyet. — Ez a könyv meg annak a dalnak a szövegét mondja él." A második, 75.9.2.b. ltsz. cédulán a mű második kiadásában átvezetendő javítást jegyezett fel az író: „Ábel és E. II. kiadása 152 f. 4 — ódon h. régi. 23 Az 1914 április—június hónapjaiban írt Aggyisten Birire vonatkozó 75.9.3. ltsz. cédulát az író egy 1913-ban rendezett ünnepségre szóló meghívó üres hátoldalát felhasználva készítette. Az igen gyorsan vagy hevenyészve készült szöveg csaknem változatlanul a regény befejező mondata lett : „Aggyisten. Nohát ez .. . Hiszen az én szívem mindig a tied volt. Már akkor is ... akkor is ... mikor úgy rettegtem tőled. " Az Annuska 2 ^ című színműre az ebből a gyűjtőborítékból előkerült cédulák közül három vonatkozik. A 75.9.4.a. ltsz. : „. . . Az erő s akarat vasat is meghajlít." Tehát nem: erős akarat. "A 75.9.4.b. ltsz. : „. . . A II. felv. János barát mikor megjelenik csuhátlanul, vagy háromszor mondja: — Phü de meleg van itt!" A 75.9.4.c. ltsz. : „. . . III. eleje. Mikor az apa elment. A. skatulyákat rendez. Az anyjának mondja el, hogy mit melyik testvérének ad. Közben bejön a cseléd. Annak is ad holmit. Marcinak is. Mindezt búsan, többet arccal, mint szóval. — Szalmakalap, szalagok, hangjegy, óra, ..." Az Átkozott józanság, a Gárdonyi egyik novelláskötetének címet adó „regényke" 25 1906-ban született. Érdekes meséjének, lélekelemző módszerének fontos részleteit rögzítette az író a következő négy cédulán. 75.9.5.a. ltsz: „Átk. józanság. Mindenki színes szemüveggel születik : ki kékkel, ki zölddel, ki sárgával, ki rózsaszínűvel, még feketével is. Gsak én születtem színes üveg nélkül. " 75.9.5.b. ltsz. : „Átk. józans. Isten alkotásai, vagy ahogy ti mondjátok: a Természet alkotásai csupa gyönyörűség a szemünknek. De nem a tudós szemével. A tudós mindenütt a praktikus gondolatot látja és bámulja. Ha a megelevenült Milói Vénuszt mutatod is neki: a hajától a lába hegyéig elmondja pontról pontra: melyik rész miért olyan? A haj az agyvelőt védi hőtől, fagytól, koponya-töréstől. A koponya: csonttok. A két szép szem: optikai szerszám porvédőkkel és automatikus tisztítónedvekkel. Az arc: ízlelő, rágó és lélekző szerszámok tartója. Két húspárna védi a fogakat s az a két húspárna egyben nagyszerűen kieszelt szíjjszalagok szövevénye. A metszőfogak nem véletlenül vannak elől, s a zúzófogak hátul. " 75.9.5.С. ltsz. : „Átkozott józ. — A lány nem fogja magában a rosszat látni. Ahogy a hernyót is szépnek látta..." 75.9.5.d. ltsz.: „Atk. j. Már reggel 5-kor felkel, hogy továbbolvassa a, regényt." 253
